Megjelentek a negyedikes diákok szövegértését vizsgáló PIRLS-felmérés legfrissebb eredményei. A magyar diákok a nemzetközi átlag felett, de sokkal rosszabbul teljesítettek, mint 2016-ban. ... És rendkívül aggasztó képet mutat rendre:
háromévente bizonyítja, hogy jóval az OECD-országok átlagteljesítménye alatt vagyunk, megragadtunk az sereghajtó utolsó harmadban.

A TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) a 4. és 8. évfolyamon a tantervekben megjelenő matematikai és természettudományos ismeretek mélységét, a most megjelent PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study) pedig a 4. évfolyamon a tanulók szövegértési képességeit vizsgálja. E két felmérésben Magyarország mindig jobb pozíciót ér el, mint a PISA-ban. Ennek egyik oka, hogy ezek nem annyira az életben felhasználható ismereteket vizsgálják, sokkal inkább az iskolában megtanult feladatok rögzülését, másrészt itt az alsó tagozatot épp befejező gyerekek adnak számot a tudásukról (a TIMSS-ben a 8.-osok is), mg a PISA-t a felső tagozatot végzettek írják meg.

Sok év óta folyamatosan egy valamiben mindegyik felmérés hasonló képet mutat Magyarországról: a magyar oktatás méltányossági szempontból az egyik legrosszabb, mert a szegényebb családokba születő gyerekeknek itt van a legcsekélyebb esélye kiemelkedni a kiugróan szelektív iskolarendszer miatt.

A magyar gyerekek az adatok és gondolatok értelmezése és összefoglalása, a szöveg nyelvi, tartalmi és szerkesztésbeli elemeinek mérlegelése és értékelése terén értek el magas pontszámot (541 pont), míg a konkrét, explicit információk felismerésére és visszakeresésére, az egyenes következtetések levonására alkalmas szövegek valamivel nagyobb problémát okoznak számukra (538 pont).