A 2015-ben átadott dokk1-ben egy élő városi közösségi tér jött létre, amely a tudás megszerzését és megosztását biztosítja, emellett új inspirációkkal is szolgálhat. Az ihletforrás a könyvtár szempontjából is lényeges, hiszen utóbbi is sokat merít a használói igények kifejeződéséből, mivel arra törekedtek, hogy a használókkal együtt, ne csupán nekik tervezzék meg a könyvtár szolgáltatásait. Ennek érdekében a részvételalapú design és az emberközpontú tervezés módszereiből indultak ki.
Hogyan maradjanak a könyvtárak fontosak a közösségeik számára? A Chicagói Városi Könyvtár és az Aarhusi Városi Könyvtár a Bill és Melinda Gates Alapítvány támogatásával kidolgozott egy eszközkészletet a design-alapú gondolkodás (design thinking) gyakorlatba ültetésére. Ennek három fő eleme
- inspiráció (Tudj meg valamit a világról!)
- a modellalapú gondolkodás (Elemezd, amit megtanultál, és gyűjts új gondolatokat!)
- iteráció (Hozz létre prototípusokat, és tanulj minél többet a használóid szokásairól!).
A design, a technológia és a használók hármasában kell gondolkodni, dinamikusan egymáshoz illesztve a különböző, folyamatosan változó környezeti elemeket.
Ha a használók nem tudják megfelelően kifejezni a saját igényeiket, akkor kísérletekkel, a fizikailag vagy elméletben kialakított szolgáltatási prototípusok fejlesztésével kell a kihívásokra összpontosítani és elérni, hogy a használók meg tudják fogalmazni a megoldáshoz vezető igényeiket, gondolataikat.
Aarhusban sokszor azt tapasztalták, hogy nem magával a szolgáltatással volt a gond, hanem annak tálalásával, csomagolásával. A könyvtári szolgáltatási rendszert Aarhusban úgy kezelik, mint egy állandóan alakuló, fejlődő prototípust, melynek finomítását a használók egymás közötti kapcsolatai, illetve a könyvtár és használók közötti interakciók formálják.
A könyvtári design thinking eszközcsomagot link 2015 óta mintegy 20 000 könyvtáros töltötte le 100 országból, és 15 nyelvre fordították le. (A design-alapú gondolkodás mint a könyvtári innováció keretrendszere; ref.: Németh M.)