A Valenciai Egyetem kutatói több mint két tucat, a szövegértésről 2000 és 2022 között publikált tanulmányt elemeztek, amelyekben közel 470 000 résztvevőt értékeltek. Eredményeik azt sugallják, hogy a hosszú ideig tartó nyomtatott olvasás hat-nyolcszor nagyobb mértékben javíthatja a szövegértési készségeket, mint a digitális olvasás.

"A szabadidős digitális olvasás gyakorisága és a szövegértési képességek közötti összefüggés közel 0" - mondta Ladislao Salmerón, a Valenciai Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője. Ennek az lehet az oka, hogy "a digitális szövegek nyelvi minősége általában alacsonyabb, mint a nyomtatott szövegekben hagyományosan" - tette hozzá. A közösségi médiában található szöveg például lehet társalgási jellegű, és nem tartalmaz összetett szintaxist és érvelést. A digitális szövegek "olvasási gondolkodásmódja" általában sekélyebb, mint a nyomtatott anyagoké, és egyre gyakoribb a szkennelés. Ez azt jelentheti, hogy az olvasó "nem merül el teljesen a narrációban, vagy nem ragadja meg teljesen az összetett összefüggéseket egy informatív szövegben".

A Review of Educational Research című folyóiratban megjelent tanulmány azt is megállapította, hogy míg az általános iskolások esetében negatív kapcsolat van a digitális olvasás és szövegértés között, addig a kapcsolat pozitívra fordul a középiskolások és az egyetemisták esetében. Salmerón szerint ennek az az oka, hogy a kisgyermekek kevésbé tudnak eligazodni a zavaró tényezőkben, például a bejövő üzenetekben, amelyek a digitális eszközön történő olvasás során jelentkezhetnek.

A szerzők azt is elmondták, hogy a gyakori digitális olvasással foglalkozó kisgyermekek kevésbé tanulhatnak meg akadémiai szókincset "egy kritikus időszakban, amikor az olvasás tanulásáról az olvasás és a tanulás felé mozdulnak el".