Az ukrajnai könyvtáraknak nemcsak a kulturális örökséget kell megőrizniük a háborúban. Azok a helyek, amelyeket nem bombáztak le, most óvóhelyként működnek, menekülőket segítenek és küzdenek a dezinformáció ellen.

A február 24-én Oroszország által kezdett háború a kulturális intézményeket is érinti, ezek között speciális helyzetben vannak a könyvtárak. A hírek alapján ugyanis a kultúra megőrzése mellett új szerepkört is felvállaltak: több helyen óvóhelyekké alakították őket, segítenek a háború elől menekülők ellátásában és internetet és információt biztosítanak mindenkinek, akinek szüksége van rá.

Az Ukrán Könyvtárosok Egyesületé (ULA) kiáltványt intézett a Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetségének (International Federation of Library Associations and Institutions - IFLA) vezetőségéhez és tagjaihoz már a háború ötödik napján. A szöveg legfontosabb gondolata, hogy a háborúból senki, a könyvtárosok sem maradnak ki. Ugyanis nemcsak a katonai célpontok, hanem a kulturális intézmények is érintettek a bombázásokban; példaként említik, hogy Csernihivben megsemmisült a városi gyermekkönyvtár.
"A könyvtárak híresek csendességükről és nyugalmukról. De Ukrajna egyes részein a könyvtárakat ma már nem a szokásos csend, hanem a 'halott csend' jellemzi" - nyilatkozta még márciusban az egyesület elnöke Oksana Brui az NPR-nek. Ezzel utalt arra, hogy több ukrajnai városban romboltak le könyvtárakat, például Szumiban, Csernihivben és Szeverodoneckben. Harkivban nemcsak a városi, hanem az egyetemi könyvtár is károkat szenvedett, utóbbi ráadásul Ukrajna második legnagyobb könyvtári gyűjteményének számít. Egyes források szerint a támadások megsemmisítették a csernyihivi Biztonsági Szolgálat archívumát is, amely a szovjet elnyomás időszakának dokumentumait őrizte.

Az ukrán könyvtárosok helytállását a nemzetközi egyesületek is figyelemmel kísérik. Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének (OSZK) munkatársai március 17-én tették közzé helyzetjelentésüket link az ukrajnai könyvtárak szerepvállalásáról.