A társadalmi sokszínűség fogalma nehezen megragadható, számos eltérő meghatározása létezik. A fogalom többek közt a munkahelyekkel, munkahelyi viszonyokkal kapcsolatos szóhasználatban is megjelent. Egyrészt a dolgozókkal, másrészt az ügyfelekkel kapcsolatban, elsősorban a rassz, az etnikum, a fogyatékosság vagy a nemi hovatartozás aspektusából tekintve rájuk. A humán erőforrás kérdésével foglalkozó irodalom szerint a társadalmi diverzitás nem feleltethető meg csupán a rassz és a nemi identitás kategóriáival. A társadalmi sokféleségnek mindenki részese. Az Amerikai Könyvtáros Egyesület (ALA) stratégiai kézikönyve szerint mindenki számára azonos módon kell biztosítani az információhoz való hozzáférést, s külön alfejezet foglalkozik a hátrányos helyzetű csoportok megnevezésével. A könyvtárosok a fogalom használata során viszont nem minden esetben veszik figyelembe az említett kézikönyv megállapításait, vagy eleve eltérő módon gondolkodnak a társadalmi diverzitásról.
10 válaszadóból 4-nek lehetőséget ad a munkáltatója, hogy részt vegyen társadalmi diverzitással kapcsolatos tréningen. Míg egyeseknek ez csupán lehetőség, másoknak kötelező. A munkaadók ugyanis olyan könyvtári szakembereket alkalmaznak szívesen, akik megállják a helyüket egy sokszínű munkaközösségben, és nem okoz számukra gondot a különféle társadalmi rétegből érkező, eltérő szexuális identitású, más bőrszínű, hátrányos helyzetű olvasókkal való foglalkozás. (A könyvtárosképzés, a könyvtáros egyesületek és az egyéni tapasztalat szerepe a társadalmi diverzitással kapcsolatos ismeretek elsajátításában; ref.: Tóth B.I.)