Ausztrália egyik legnagyobb könyvtárának élére (Új Dél Wales Állami Könyvtárának igazgatói posztjára) egy, az iparból (IBM, Kodak) jött menedzsert neveztek ki, könyvtári 'előélet' és szakismeretek nélkül. Ebből kiindulva elmélkedik a cikk a könyvtárvezetés és a menedzsment viszonyáról, egyrészt az ahhoz szükséges képességek, másrészt a generációs különbségek felől közelítve. ... A vezetés valódi lényege a változás-változtatás és a rendszerek váltása. Ebben az értelemben vezetni annyi, mint másképp látni a világot, és befolyásolni tudni a többieket arra, hogy a vezetővel együtt dolgozva a változásokat a normális munkamenetbe befogadják. Ehhez fel kell ismerni azt a jövőbeni könyvtármodellt, amely meg tud felelni a közösség információigényeinek. Alapvetően szükséges azoknak az üzleti modelleknek megértése, melyek ma a könyvtár működési környezetét alkotják.
A könyvtárakban ma három generáció dolgozik együtt. Ez egyrészt a változásokkal kapcsolatos különböző attitűdök összehangolását kívánja meg; másrészt akik a könyvtárak jövőjét tervezték, maguknak tervezték, és az új generációk nem tudják majd ugyanúgy működtetni. Harmadrészt: a legtöbb nagykönyvtár vezetője (és többnyire helyetteseik is) a következő kb. öt éven belül nyugalomba vonul, és komoly tudásalap sétál ki velük az ajtón. Utódaiknak át kell vizsgálniuk értékrendjüket, képesnek kell lenniük meghallgatni másokat, nyitott gondolkodásúaknak kell lenniük, eretnek gondolatokat is el kell fogadniuk, gondolniuk kell az elgondolhatatlanra. Nekik sikerül majd a jövő izgalmas könyvtárát megteremteni. - F: A jövő eretnek könyvtárvezetője / ref.: Mohor J. In: Könyvtári Figyelő 2007/3.
-- Hazai jellemző elvárások könyvtárvezetéshez: könyvtári szakmai gyakorlat, több éves munkaviszony, könyvtári végzettség. A közalkalmazotti törvény szerint: munkaviszony ideje és végzettséget igazoló papír. A fentiek szerint a kontraszelekció melegágya. (MG)