A rezsikrízis és az egyre több társadalmi nehézség miatt csökkenhet a könyvtár iránti érdeklődés. Vagy mégsem? - tette fel a kérdést Horváth Sándor Domonkos a Halis Podcastban. A könyvtárak akár életmentők is lehetnek - például azok számára, akik nem tudnak e helyzetben maguk vásárolni könyveket. Ez bizony kulturális kiegyenlítő szerep a könyvtár részéről. A még nyitva lévő könyvtárakba többen érkeznek. A fűtött környezet is tényezővé vált.

"Több út áll előttünk. Ami nagyon erősen függ a kultúrpolitika döntéshozóitól." Látjuk, hogy a társadalom milyen nehézségekkel küzd, és a lehetőségeket is, hogy a könyvtár hogyan segíthet ezekben. A könyvtárakat tehát kultúrpolitikai beavatkozási lehetőségként lehet használni, melyekhez azonban forrásokat kell rendelni. Az utóbbi idők jelenségei azt mutatják, hogy a következő 5 évben inkább a nagy könyvtárak sorsa lehet biztosabb: biblioplázásodás, központi szolgáltatások... "A könyvtárakban össznégyzetméter-számában mondjuk országos szintre vetítve jelentős mértékű csökkenést gondolok el; alapvetően az automatizálás előretörését." A kisebb könyvtári egységek számának csökkenése várható. A biblioplázában viszont az elszemélytelenedő szolgáltatások ellenében kell hatni.

Kommunikációs szakadékot kell áthidalnunk annak érdekében, hogy legyen olvasás. Nem ördögtől való megkérdezni ebben a fiatalokat. "Egy íróasztal mögötti ötvenes nem biztos, hogy sikerrel kitalálja, hogy mi az a hívószó, szolgáltatás, szolgáltatás-megjelenés, ami izgalmas lehet a nálánál 30-40 évvel fiatalabb korosztálynak - fejtegette a regionális szerepű győri közkönyvtár igazgatója.