A kíváncsiság mérőeszközét kutatják Dan Kahan és munkatársai a Yale Law School kulturális kogníciót vizsgáló projektjén belül. Legutóbbi eredményeiket az Advances in Political Psychology című folyóiratban publikálták. A tudományos kíváncsiság az a tanulás iránti vágy, hogy valamit csak a tudás és a megértés élvezetéért tanuljunk meg, ellentétben a praktikus okokkal és a célokkal. A kíváncsiság ösztönzi az embereket arra is, hogy a sajátjukkal ellentétes nézeteket is megismerjenek. Kahanék publikációjában ezzel kapcsolatos mérési módszer is található.
A könyvtárosok és a tanárok számára viszont az lenne a fontos, hogy a kíváncsiságot ösztönözni is tudják, ami nehezebb feladat. Egyik gátló tényező, hogy a diákok az osztályteremben nem mernek feltenni bizonyos kérdéseket. A Pennsylvania Egyetem egyik posztdoktora, Arjun Shankar például a "kíváncsiság dobozok" használatát ajánlja, amelybe a diákok bedobhatják a héten felmerült kérdéseiket a tananyaggal kapcsolatban, és a tanár külön időt szán ezek némelyikének megválaszolására. A könyvtáros pedig folyamatosan rendelkezésre áll, ha kérdés merül fel, és az információs műveltséget a "kíváncsiság zónában" tarthatja. A fenntartáson kívül a kíváncsiság növelése is a feladat, amelyet a kérdések és a világ dolgai közötti kapcsolatteremtéssel lehet elérni, és ebben szintén nagy szerepe van a könyvtárosoknak. (ref.: Habók Lilla)