Az MIT amerikai csúcsegyetem is nekiveselkedett, hogy megtörje a patinás tudományos folyóiratok monopóliumát. A hasonló kezdeményezések, amelyek nyomán egyre több kutatási eredmény kerül fel szabadon hozzáférhetően az internetre is, eddig nem voltak sikeresek. A fizetős folyóiratok monopóliumát már az ezredfordulón megpróbálta megtörni az amerikai PLoS (Public Library of Science, azaz Tudományos Közkönyvtár). Persze ott sem ingyen kerülnek fel a világhálóra a szakcikkek -- hiszen valakinek meg kell fizetnie a szerkesztést és az egyéb járulékos költségeket --, hanem írásonként 2-3 ezer dollár közötti összeg fejében. Csakhogy ott másféle üzleti modell áll a publikációk mögött: a PLoS-t az előfizetők helyett a beszállítók tartják el. Pontosabban azok az intézmények, amelyek magát a tudományos munkát is finanszírozták, elvégre a publikálás díja már csak aprópénz az egész kutatás árához képest. Ezt tehát éppúgy közpénzekből (esetleg ugyanazoknak a magánszponzoroknak a pénzéből) fizetik, mint a folyóirat-előfizetések számláját. Némiképp leegyszerűsítve csak annyi történik, hogy a költségeket átteszik a könyvtártól a tanszékekhez, magyarázza Eric Merkel-Sobotta, a német Springer szakkiadó (nem azonos az Axel Springer lapkiadóval) szóvivője a HVG-nek.
Hasonló nemzetközi kezdeményezés indult Budapest Open Access Initiative néven 2001 decemberében 13 tudós részéről. Azt is nehezményezték, hogy a monopolhelyzetben lévő kiadók elég drágán számítják meg a nélkülözhetetlen lapokat az egyetemi könyvtáraknak és a többi (szinte kivétel nélkül intézményi) előfizetőnek. Az egyik aláíró, Rév István, a Nyitott Társadalom Archívum igazgatója szerint a világ néhány nagy tudományos kiadója -- köztük a holland Elsevier vagy a német Springer -- haszonkulcsa 30 százalék fölöttire becsülhető. Márpedig ez szerintük elfogadhatatlan a közpénzekből finanszírozott kutatások eredményeinek terjesztése esetében. - F: ápr. 1.