A könyvtár elszenvedője a társadalmi folyamatoknak, mintsem befolyásolója, előrevivője -- olvasható a Kisvárosi könyvtárak szerepvállalásai c. cikkben. S hogy miért találták így a kutatók? A cikk erre is igyekszik választ adni. 'A vizsgált hat városi könyvtár közül csupán egyben hangzott el az a kijelentés, hogy a szolgáltatásokat a használók igényeihez próbálják igazítani. A többi helyen leginkább a könyvtáros megérzésein vagy a fenntartó meg nem fogalmazott, feltételezett elvárásainak megfelelően gyarapítják az állományt. Sehol nem tapasztaltunk tudatos használói elégedettségvizsgálatot, sehol nem kutatták a lakosság elvárásait, sehol nem voltak kíváncsiak a környezet látens igényeire. Nem magától értetődő, hogy a településen működő iskolák egyeztetnének a könyvtárral arról, hogy a következő évben milyen kötelező irodalmat jelölnek ki a diákok számára, vagy hogy milyen speciális képzés indítását tervezik.' 'A vizsgált városi könyvtárak működését nem a helyi igények és szükségszerűségek, hanem a lehetőségek és a személyi motivációk határozzák meg, még ott is, ahol egyébként eredményesnek tűnik a működés. Mindezek következtében erősen személyfüggő a működés: a felvállalt funkciók nagyban függenek a könyvtár vezetőjének személyétől, személyi változás esetén a rendszer összeomlik. Általános tapasztalat a napi politika erős behatása: a pártpolitikai változások rányomják a bélyegüket a mindennapi tevékenységekre, gyakran tapasztaltuk, hogy az új politikai vezetés lefejezi az intézményeket, saját emberét ültetve a vezetői székekbe. Szakmai érvek, szakmai érdekképviseleti szervek védőhálóját sehol nem tapasztaltuk, a kisvárosok közalkalmazottai teljes kiszolgáltatottsággal élik meg mindennapjaikat, hiszen ha elveszítik állásukat, helyben, vagy a környéken biztosan nem tudnak elhelyezkedni. Ez a félelem rányomja bélyegét a mindennapjaikra, megakadályozza őket abban, hogy a hatalommal konfrontálódjanak, ezáltal nem várható tőlük innovatív, előrevivő, megújító magatartás.