Ha sor, akkor miért mindig a női wc előtt áll - akár a könyvtárban is?
- "Világunk reprezentációja, akár a világ maga, a férfiak munkája. Saját nézőpontjukból írják le, amit összekevernek az abszolút igazsággal" - írja Simone de Beauvoir A második nemben, és Caroline Criado-Perez is ezzel az idézettel kezdi az ősszel magyarul is megjelenő Invisible Women (Láthatatlan nők) című könyvét. És bár a két könyvet közel hetven év választja el egymástól, ahogy Criado-Perez rámutat, a helyzet nem sokat változott: "amikor azt mondjuk, ember, úgy értjük, férfi."
"Középület tervezésénél van egy alapvető szabályozás arra, hogy az épület mérete és befogadóképessége alapján mennyi női és férfi vécét kell elhelyezni. A 40 férfire tervezett mosdó 30 nőnek elég, illetve a pelenkázók miatt nagyobb a hely­igénye a női mosdóknak, még sincs arra szabályozás, hogy a nőknek több mosdót kell tervezni. De jó, hogy erről beszélgetünk, mostantól biztos több női vécét rakok majd az épületeimbe!"
Az irodák átlagos hőmérsékletét az átlagos 40 éves, 70 kilós férfi nyugalmi anyagcseréjéhez igazították még az 1960-as években - ez pedig 5 fokkal hidegebb a nők számára ideális hőmérsékletnél. Bár a helyzet kétségkívül javult az elmúlt években, a női igényekkel számolni még mindig kisebbségi törekvés.
Arra, hogy mi lenne a megoldás, Criado-Perez saját bevallása szerint is kiábrándítóan egyszerű választ adott egy interjúban: "Egyszerűen csak adatokat kell gyűjteni a nőkről, és különválasztani azokat a férfiakról nyert adatoktól."