A kormányzati stratégiák, programok és iparági, üzleti fejlesztések hírei mellett sok anyag szól a mesterséges intelligencia könyvtári alkalmazásáról is.
A nemzeti és intézményi digitalizálási stratégiák nyomán a megnövekedett hálózati adatstruktúrák, a szemantikus web fejlődésével együtt járó linked data fejlesztések, az új adatséma megoldások, a kodifikált és azonosítókkal ellátott könyvtári hálózati adatok megnövelték a géppel felismerhető adatok és információk körét, a könyvtárak és az internet közötti oda-vissza hivatkozások lehetőségét és mennyiségét.
A keresőszolgáltatások beépítették módszereik közé a szemantikus keresés megoldásait (ld. Hakia, TextWise, és a Google legutóbbi fejlesztése, stb.), amelyek lehetővé teszik a jelentésalapú és minta alapú keresés és szövegelemzés gyakorlatát, az adatok alapján történő következtetéseket, és az un. "mély" web keresést, adatbányászatot. Az eredmények pontosan követhetők a keresések találati listáiban, gyorsaságában, pontosságában. A BI (üzleti információ) keresési módszereiben régóta megjelentek az analízis különféle automatizált eszközei, a jóslások, következtetések, mélykeresések számítógépes programjai, amelyek a digitális forrásokból gyorsan nyerik ki az adatok mélyén rejlő információkat különféle elemző módszerek alapján (amelyek bevezetése erős rendszereket és programozást igényel). Az orvoslás területén az "evidencia based" alapú információszolgáltatás, a digitalizált, 3D orvosi felvételek elemzése, értékelése, a tárolt minták alapján történő betegség felismerés, stb. ma már nélkülözhetetlen a napi orvosi gyakorlatban (pl. sejtbiológia, csontok és sérülések, rákkutatás, kardiológia, stb.). Az alkalmazott új módszerek a digitális információnak köszönhetően gyorsan terjednek, és a fejlett módszerek átvétele gyakori más tudományágak körében is. Folyt: rövidesen itt.)
(Ez az anyag segít a Mesterséges intelligencia az információkeresésben és -feldolgozásban link c. konferenciára való felkészülésben.)