A digitalizálás hasonló módszerei (karakterfelismerés, beszéd- és hangfelismerés, minták alapján történő kép- és szövegelemzés) megkönnyítik az új eredmények elterjedését, továbbfejlesztését a kereskedelmi, ipari vállalkozásokban, de számunkra, az un. memorial, vagy kulturális örökségvédő intézményekben kialakuló hasonló eljárások, elméleti kutatások képviselnek jelentős erőt. A fejlődés nem csak a technológia és a számítógép kapacitás növekedése nyomán jelentkezik a könyvtárakban, hanem a szakértői kör változásában is, amely túlnyúlik az intézményi határokon, egyre több kooperációs vállalkozás során. Az e-learning, a digitális tananyagok globális elérése, a szakértői módszerek publikálása, a nyílt oktatási formák (pl. MOOC) terjedése a globális hálózati kooperációk lehetőségét kínálja egyrészt a "nagy" könyvtári szolgáltatások munkássága alapján (OCLC, Library of Congress, Ex Libris, EBSCO, stb.), másrészt a nemzetközi szinten kapcsolódni képes szakértők hálózata révén. Az adatmenedzsment új típusú elméletének és gyakorlatának fejlesztése során kb. 10 éve elindult az új szemantikus adatsémák (Bibframe, FRBR, RDF, RDA, SKOS, LOD és MARC21 kooperációk, stb.), bevezetése a könyvtárakban, múzeumokban és archívumokban - gyakran közös kurátorok vezetésével. Az informatikában régóta alkalmazott adatszótárak, adatkódolási tevékenységek a könyvtárak igényeiben is jelentkeztek, és az adatspecialisták körében kialakultak a gyakorlat, a fejlesztés, a szabványosítás és az adattudomány szintjei, amelyek túlnyúlnak az intézményi kereteken és az oktatásban is új követelményeket jelentenek. (Ld. az ELTE adattudományi képzését). A korábban fejlődésnek indult RFID könyvtári alkalmazásokat is a mesterséges intelligencia jegyeit felmutató módszernek tartom (szenzorok jelzéseit érzékelő és értékelő számítógépes automatizmus alkalmazása), amelynek jelenlegi fejlődési stádiumában az Internet of Things fejlesztési irányban láthatjuk a tárgyakkal kapcsolatos jelzések értékelését és automatikus döntések beépítését a rendszerbe. Már megjelentek az első könyvtári robotok egyrészt a chat szolgáltatás, másrészt a tájékoztatás standardizálható szintjein is, de számomra sokkal érdekesebbnek tűnnek a "neurális hálózatok" fejlődését leképező "adathálózatok" és keresőnyelv mátrixok az interneten.