...A cikk olyan piackutatási jelentésnek tekinthető, mely azt a valamit kereste, ami a könyvtár előnye lehet a versenyképesség szempontjából. Végkövetkeztetése szerint a digitális-elektronikus fronton a könyvtárak, ámbár ott voltak (nem egy esetben kezdeményezőként) számos olyan jelenség születésénél, melyek ma az ismeretek weben való hozzáférését jellemzik, eleve vesztésre vannak ítélve. Nem képezhetnek konkurenciát a forrásokban és szervezési készségekben egyaránt gazdagabb üzleti (magán-) cégekkel szemben az elektronikus könyvtárak létrehozása és működtetése terén. Ugyanakkor egyedülálló piaci értéket képvisel fizikai valójuk; gazdag gyűjteményeik; épületeik, melyek a benne dolgozók és az olvasók számára a gyűjteményekhez kapcsolódó megannyi tevékenységre adnak lehetőséget; történetük és hagyományaik: mindezek keverékét ma -- a tényleges térben -- senki nem tudja ugyanolyan hatékonysággal reprodukálni.
Coffman tehát -- úgy tűnik -- szemben áll azzal a gyakori nézettel, hogy a könyvtár bukásához, sőt, halálához vezet, ha jövőjét a papíralapú könyvhöz és a fizikai épülethez köti, mert a világ másfelé halad, és ez a fajta kínálat eltűnésre ítéltetett. Ugyanakkor így ír: 'Talán el kellene fordítanunk figyelmünket az elektronikus könyvtártól, amit mások építettek, és a valódi könyvekre és épületekre összpontosítanunk, amivel kezdtünk. Talán ez lesz az, ami a jövőben meghatároz minket. Vagy talán nem.' (ref: Mohor J.)