A University of North Carolina (Chapel Hill, N.C.) a külső változásokra úgy reagálnak, hogy gyökeresen átalakítják az intézményt és annak kultúráját. Ez érintette a könyvtár legfontosabb funkcióit, ezáltal a könyvtár ma már új módszerekkel tudja kiszolgálni az egyetem hallgatóit és oktatóit. A az átalakítás eredményeként létrejött jellemzők:
- A kifelé nyitottság abban nyilvánul meg, hogy a könyvtáros ma már egyre több időt tölt távol a pulttól: az oktatók irodáiban, tanszéki összejöveteleken, informális környezetben, a kollégiumokban, számítógépes laborokban. Ez a nyitottság megmutatkozik a gyűjtemény fejlesztésében és az elektronikus források használatában is. A tapasztalatok szerint minél nyitottabb a könyvtár, annál jobban képes alkalmazkodni a használók igényeihez. A fizikai könyvtárépületre ugyanakkor változatlanul szükség van, jelentős az igény a késő esti nyitva tartásra és a 24 órás szolgáltatásokra.
- A szervezeti rugalmasságnak köszönhetően az átalakított könyvtárban az osztályok nem határolódnak el mereven egymástól, a munka teamekben folyik. A gyűjteményfejlesztést és a referenszmunkát egyesítették, egy-egy szakterület állományának építéséért az illető tájékoztató könyvtáros felel. Jobb lett a kommunikáció a teameken belül és a partnerekkel egyaránt; az egyes tudományterületek felelősei folyamatosan egyeztetnek, a gyarapítási keretről is. Jelentős munkaerő szabadult fel összetettebb feladatokra, amikor a nyomtatott dokumentumok feldolgozását külső szolgáltatókra bízták. (...) (ref.: A felsőoktatási könyvtár átalakítása; Hegyközi I.)