A könyvtáros sztereotípia régóta tartja magát a megsavanyodott, kardigános könyvtárosnőkről. De mi igaz és mi nem a sztereotípiákból?
A könyvtárosok többsége valóban nőnemű. Ez még Melvil Dewey tevékenységéig vezethető vissza. A könyvtárak azóta "nőbaráttá" váltak. Régebben sokan választották második karrierként. Legalábbis Amerikában, drága volt a mesterfokozat, ezért a fiatalok nem engedhették meg maguknak.
A könyvtárosoknak tulajdonított pisszegés még abból az időből ered, mikor a könyvtárak "sírbolthoz hasonló" épületek voltak. Akkor a látogatók csak a könyvtárost kérdezhették könyvről vagy információról. Ezt ábrázolja a Nancy Pearl akciófigura vagy a Miranda könyvtáros epizódja. A csendesség alapvetően már nem jellemző a mai könyvtárakra. Továbbra is vannak elkerített csendes részek. És ha valaki kiabál, arra ugyanúgy rá fognak mások szólni, ahogy mondjuk egy boltban is megtennék.
A filmek erősítik az egyedülálló, nem vonzó könyvtárosnőkről szóló képet. Az élet csodaszép (1946) filmben Donna Reed alakítása. A The Music Man (1962) filmben Marian szerepe. A szexizmus szintén a nőies szakmához köthető. A szerző szerint ha egy nő szereti a könyveket, a karrierjét és okos, az túl sok egy átlag férfinak.
Amerikában eleve van egy furcsa viszony az okos emberekkel. A Jóbarátokban a legokosabb ember a legfurább. Az Agymenőkben (The Big Bang Theory) is a fő karakterek mind furák. A könyvtárosokra pedig kifejezetten furcsa okos emberekként (nerd) tekintenek. Az egyensúly fenntartása miatt a nem okosaknak néha hozzájuk kell fordulni tanácsért. A társadalmi narratíva fenntartása miatt kell a könyvtárosoknak a sztereotípiában csúnyának és elhagyatottnak tűnni.
A legveszélyesebb a "dühös könyvszörny" sztereotípia. Eszerint a könyvtárosok ijesztőek és megszállottan imádják a könyveket. A szerző szerint főleg emiatt kerülik a könyvtárosokat. Például a Seinfeld sorozat 22. része erről a típusról szól (The Shusher). De a Monster University könyvtárosa is ebbe a típusba tartozik. Pedig egyáltalán nem igaz a valóságban.
A könyvárosokat ezek a sztereotípiák megbélyegzik a társadalmi kapcsolataikban. valóságban a könyvek helyett sokkal inkább az emberekkel dolgoznak. Úgyhogy érdemes megtagadni a sztereotípiákat. Főleg, hogy a többségük teljesen nonszensz. (ref.: Habók Lilla)