A friss TMT írja: A jelenlegi "ante portas" szituációban sokan úgy vélik, hogy a szövetségbe történő belépés a közép-kelet-európai könyvtárak számára csupán az automatizálás és az "automatizáltan működés" kényszerét jelenti. Ezzel szemben az az igazság, hogy a könyvtárakra nem vonatkozik semmiféle jogi szabályozás. Nem létezik semmiféle könyvtári jog uniós szinten. Az is valószínű, hogy mennyiségileg megnőtt, minőségileg pedig elmélyült feladataikat az új technikáknak-technológiáknak köszönhetően a könyvtáraknak karcsúsítva kell megoldaniuk, tehát kevesebb, de jobban (sőt: sokkal jobban) képzett munkatárssal. Az új munkatársi gárdától, annak a társadalmi és gazdasági feladatokba történő bekapcsolódásától elvárható a szakma társadalmi presztízsének növekedése (és persze bérszínvonalának erőteljes emelkedése is). A két komplementer folyamat, az integráció és globalizáció - akárcsak az élet, az emberi tevékenységek más szektoraiban - a könyvtárakban is meghatározó lesz. A könyvtáraknak jó érdekük, hogy az EU-ba történő belépés korszakát komolyan vegyék, mivel a kialakulóban lévő feltételek nagy esélyeket és nagy fenyegetéseket rejtenek magukban. A nagy esély: közreműködés az információs társadalom kialakításában, és abba az elitbe való bekerülés, amely meghatározó e téren. A fenyegetés pedig: az elszigeteltségben maradás, a környezet szükségleteihez való igazodás elmulasztása.