MN: A diplomások aránya is csökken Magyarországon, amivel szinte egyedül vagyunk az EU-ban.
Lannert Judit, oktatáskutató: Ez is a múltba nézést tükrözi, nem látjuk, hogy átalakulóban van a felsőoktatás. Régen a hierarchia csúcsa volt az egyetem, az én időmben a korosztály 10 százaléka jutott be, más tétje volt az egésznek. A tömegesedés világjelenség, ahogy egyre összetettebbé válik a világ, szükséges, hogy a fiatalok többet tanuljanak, a BA-s végzettség szinte a régi érettséginek felel meg az elhelyezkedésnél. Öngyilkosság ezzel szembemenni, Magyarországon a férőhelyek 2012-es megvágása sajnos erősen csökkentette a felsőoktatásba jelentkezők számát. Közben a legjobbjaink külföldre mennek, így a felsőoktatás nagyon nagy bajban van. Tíz év alatt 140 ezer hallgató tűnt el a rendszerből. Persze az egyetemeknek is változniuk kellene, mert ahogy a közoktatás tanárközpontú, úgy a felsőoktatás is professzorközpontú. Az esetek többségében itt is, ott is frontálisan, elavult módszertannal oktatnak. Az élethosszig tartó tanulás Magyarországon nem népszerű, a pedagógusok és a professzorok körében sem igazán. Pedig nekik kellene egyfolytában megújulni.
- Nem illik szakmán belül megkérdőjelezni, hogy a könyvtár használóközpontú-e. Ám a teátrális nyilatkozatokat követően még a stratégiai dokumentumok is a könyvtárak hagyományos feladataiból indulnak ki, nem a használói igények megismeréséből. A könyvtár(os)központúság mélyen kódolt a szakmában, szinte minden diskurzusban kimutatható. Ha ez tovább marad, esélytelen a könyvtárosok, könyvtárak nagyobb társadalmi elismerésre ácsingózni. (MG)