Ijad Madisch arra a meggyőződésére alapított vállalkozást, hogy a tudomány akkor fejlődhet igazán, ha a kutatók tudnak egymásról és arról, melyikük mit csinál.
A kutatók Facebookja. A tudomány forradalmasítója. A német gyártmányú Google. Egy kis Szilícium-völgy Berlinben. Nem takarékoskodik a hangzatos jelzőkkel sem a ResearchGate link tudományos közösségi hálózat alapítója és főnöke, Ijad Madisch, sem a vállalkozásáról beszámoló sajtó. Világszerte 14 millió körül jár azoknak a tudósoknak a száma, akik benne vannak ebben a hálóban: megtalálható a profiljuk, olvashatóak a publikációik. Bár a közvélemény kevésbé ismeri, ma már a ResearchGate a legnagyobb internetes tudományos közösség, maga mögé utasítva az Academiát és a Mendeley-t. A cég világszerte több mint 300 embert foglalkoztat. (Nevének semmi köze a Watergate-botrány óta szokásos közhelyszerű szóalkotáshoz, hanem azt jelenti, amit mond: a kutatás kapuja.) A Facebookhoz valamelyest hasonlóan a felhasználói kapcsolatban vannak kollégáikkal, és automatikusan megkapják az érdeklődésüknek megfelelő híreket. Ez pedig nem csekélység, hiszen manapság olyan tömegű publikáció jelenik meg, hogy még egy szűkebb szakterület fejleményeit is nehéz figyelemmel kísérni.
Madisch egyszerűen a Nobel-díj elnyerésére pályázik tudományos hálózatával. Vállalkozó kedvét az ereiben csörgedező arab vérrel magyarázza. Ő már Wolfsburgban született 1980-ban, de a szülei Szíriából érkeztek. Apja bevándorlóként alapított körorvosi magánpraxist Alsó-Szászországban.