A Polona link stratégiai célja, hogy gyűjteményeihez jó minőségben biztosítson nyílt hozzáférést. A szkennelt képek nagy felbontásban, vízjelek nélkül letölthetők, a használókat egy felugró felület tájékoztatja a dokumentum további használhatóságáról. A legfontosabb műveket 600 dpi felbontással szkennelik, ami elegendő az eredeti dokumentum kézhez vétele nélküli kutatáshoz. A digitalizálás során külön figyelnek a II. világháború alatt kárt szenvedett kulturális értékekre, amikor a lengyel könyvtárak állományainak 70%-a, a múzeumi és levéltári gyűjtemények jelentős része megsemmisült.
Indulásakor a Polona csak a nemzeti könyvtár állományait dolgozta fel, majd hamarosan más intézményekét is. Ma mintegy 150 digitális könyvtár, levéltár, múzeum és intézményi repozitórium működik Lengyelországban. Több, az Európai Unió és a Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériuma követelményei szerint épülő állomány láthatósága nem megfelelő, működésük korlátozott. Ezért is fontos, hogy a Polona szolgáltatja a szükséges infrastruktúrát és a közös platformot a kulturális intézményeknek; a nemzeti könyvtár a szerzői jogi kérdésekben segít. Alapítása óta a Polona részt vesz az Europeana projektben és a Newspapers alprojektben, együttműködik a Wikipédiával és a Wikimédiával. Aktív szereplője a Franciaország, Nagy-Britannia, Izrael, Norvégia, Lengyelország legnagyobb könyvtáraiból és különböző vezető kutatóegyetemekből álló IIIF konzorciumnak.
2019 áprilisában a Polona állományában több mint 40 intézményből 1,8 millió hírlap, 190 ezer könyv, 420 ezer cikk, 84 ezer efemer kiadvány, 38-38 ezer képeslap és fénykép, 31 ezer grafika, 30 ezer kotta, 15 ezer térkép és atlasz, valamint 14 ezer kézirat volt található. Ennek több mint a fele elérhető online, a többi pedig a több mint 800 kiszolgáló pontot tartalmazó Academica hálózat nyilvános termináljairól. A Jagelló Könyvtárral közös Patrimonium projekt célja több mint egymillió lengyel mű digitalizálása 2019 végéig. Sajátos dokumentumtípust jelentenek a lengyel kulturális intézmények speciális publikációit és lelőhelyeiket tartalmazó cédulakatalógusok. Említésre méltók még: az országban élő felekezetek dokumentumai, a 20. század katonai konfliktusaival kapcsolatos gyűjtemény, a HyPaTia (női drámaírók tragikus művei), a Tátra folklórja, híres emberek portréi. A Merkuriusz projekt a tudományos folyóiratokban a 2002-2014. években megjelent cikkeket dolgozza fel. (A Polona Digitális Könyvtár: digitalizálás, technológia, együttműködés; ref.: Viszocsekné P. É.)