A MI uniformizál és miatta érdektelen reklámok árasztják el a fogyasztókat, melyek összköltsége megegyezik Görögország GDP-jével - ez részleteiről két reklámozási szakember végzett el kutatást, és egyben kideríteni bizonyítékokkal alátámasztva, hogyan lehet a közönség érzelmeit felkelteni.
Adam Morgan, az Eatbigfish alapítója és Jon Evans, a System1 ügyfélszolgálati vezetője az unalmas reklámok által okozott pénzügyi veszteségek okait mutatják be, akik hat éven át ötvenötezer reklámot vizsgáltak meg. Kiderítették, hogy az érzelmeket mellőző racionális kampányokra tízmillió fonttal többet kell költeni, mint az érzelmeket felkorbácsoló kampányra. Ugyanez az USA-ban, ahol 189 milliárd dolláros (Görögország GDP-jével) többletköltségre van szükség.
Morgan és Evans meghatározták a "uncsikalipszis négy lovasát" (Four horsemen of Dullapocalype), az unalomig vezető hajtóerőket:
1. Teljesítmény: a Meta felületén egyre több pénz költenek a hirdetők Evans szerint azért, mert lényegesen kevesebb idő van a történetmesélésre, mint a lineáris TVben, ennélfogva többet költünk unalmas, kevésbé hatékony reklámokra.
2-3. Optimalizáció és általánosítás: Morgan azt szemléltette, hogyan lettek az izgalmas, vicces karakteres lógókból sablonos feliratok.
4. Beszerzés: a túloptimalizált, az MI által uralt világban hányszor engedheti meg magának az ügynökség a többszöri újrakezdést a kampányában? Vagy tovább költik a világ pénzét a hatékonyság nélküli hirdetésekre, vagy az összeget inkább formabontó megoldásokra költik. A szerzők példának említették a Szezám utca című mese íróit, akik a matematikák és az irodalmat megszerettették a gyerekekkel, de a reaity írókhoz is lehet fordulni, akik a semmiből érdekességet gyártanak.

Tegyünk fel öt kérdést minden nagyobb projekt szervezésekor:
1. A közönség nyelvén beszélünk? Ha ez nem így történik, irreleváns fogalmakkal telik meg a reklám.
2. Megdöntöttük a fogyasztói feltételezéseket a márkánkkal szemben? lehetünk fontosak a minőségi projektünkkel, de semmit sem ér, ha nem tesszük azt érdekessé.
3. Elég drámát, történetmesélést, érzelmet használtunk? A karakterek interakcióiba minden esetben drámát vittek a szerzők, hogy a nézők bevonódjanak. Két karakter egymás mellé állítása nem elég.
4. Valós mércék alapján ítéljük meg a munkánk érdekességét, vagy csak saját mérce szerint döntünk? Kreatív lécet kell megugrani a minőségi, érdekes munka érdekében.
5. Tényleg különbözünk, elég karakteresek vagyunk?
(Ref. Vincze Anett)