A dolgozók kedvelik és elvárják a rugalmas munkarendet, a munkáltatók pedig szívesen kecsegtetnek vele, de a gyakorlatban sokan még mindig nem alkalmazzák.
Az utóbbi években afféle varázsszóvá vált a rugalmasság hangoztatása: a munkáltatók rugalmas munkaidővel, rugalmas beosztással, rugalmas hozzáállással igyekeznek megnyerni maguknak a potenciális munkavállalókat. Különösen igaz ez azokra a cégekre, amelyek a fiatalok, a Z generáció tagjai közül szeretnének munkatársakat toborozni - mondja Tóth-Nagy Péter, a Follow The Yellow (FTY) employer branding (munkáltatói márkaépítő) ügynökség alapítója.

A munkavállalók egyértelműen pozitívan értékelik a távoli és a hibrid foglalkoztatást, a helyzet azonban már nem ennyire egyértelmű a munkáltatói oldalon, legalábbis a gyakorlatban. Még mindig sok a rugalmatlan cég, akad, amelyik 100 százalékban személyes jelenlétet vár el, vagy legalábbis a vezetők nagyon ódzkodnak, ha a munkavállaló távolról szeretne dolgozni. Az irodai munkakörökben nagyjából a cégek fele engedi a rugalmas beosztást, ennek elterjedését leginkább a főnökök idegenkedése gátolja. Ami azzal magyarázható, hogy nem szívesen engedik ki a dolgozókat a közvetlen és személyes felügyelet alól. Különösen akkor, ha abban hisznek, hogy a beosztottak csak akkor dolgoznak jól, ha mindenki folyamatosan szem előtt van a munkahelyen.