Az IFLA által 2009-ben kiadott, Nemzeti bibliográfiák a digitális korban című útmutató egyik pontja szerint a bibliográfiai ügynökségeknek időről időre meg kell vizsgálniuk a nemzeti bibliográfia valós, illetve potenciális használóit és felhasználási területeit. A szerzők tanulmányukban eme igen ritkán elemzett szempontból, a használók tudatossága felől közelítenek a svéd nemzeti bibliográfiához és a benne megjelenő adatok minőségéhez. Mennyire ismertek funkciói, céljai, forrásai, hatóköre? Hogyan jelenik meg ebben a kontextusban az igényeknek való megfelelés mint a "minőség" egyik kulcseleme?
A svéd nemzeti könyvtárban két, 2015-ben, illetve 2016-ban végzett felmérés adatait használták fel ahhoz a vizsgálathoz, amely kapcsolatot igyekezett feltárni a nemzeti bibliográfia adatainak minősége, továbbá a felhasználóknak magára a bibliográfiára vonatkozó ismeretei között. Az egyik felmérésben egy tizenkét kérdésből álló kérdőívet küldtek ki 31 bibliográfiai ügynökségnek, jórészt nemzeti könyvtáraknak, amelyek közül 11 adott választ. A cikk az utolsó négy kérdésre érkezett válaszok elemzését közli, a nemzeti bibliográfiák felhasználóival, az esetleges igényfelmérésekkel és azok eredményeivel, valamint a nemzeti bibliográfia mint műfaj előtt álló kihívásokkal kapcsolatban. Az első kérdésre adott válaszok nem tartalmaztak újdonságot, legtöbben felhasználóként a széles nyilvánosságot, a könyvtárakat, a kutatókat, a könyvkereskedelem képviselőit, illetve a nyers adatokkal dolgozó szoftverfejlesztőket jelölték meg. Annál inkább megdöbbentő, hogy a bibliográfiai ügynökségek válaszainak tanúsága szerint a használók nincsenek tisztában azzal, hogy nem közös, nemzeti szintű könyvtári katalógussal, hanem nemzeti bibliográfiával állnak szemben - olyan információkat hiányolnak, melyeket a nemzeti bibliográfia nem regisztrál (absztrakt, tartalomjegyzék), vagy egyes tételek, például antológiák analitikus feltárását kérik rajta számon. A másik, interjúmódszerrel készült vizsgálat, amelyben a nemzeti bibliográfia adatainak jellemzőire és a felhasználók által javasolt fejlesztésekre kérdeztek rá, hasonló eredményeket hozott.
A cikk fontos következtetése, hogy a bibliográfiai ügynökségeknek a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a nemzeti bibliográfia mint műfaj ismérveinek tudatosítására - mit várhatunk tőle?, hogyan készül?, mire használható? -, valamint ezen információknak a potenciális használókat megszólító, minél szélesebb körben történő terjesztésére. (A svéd nemzeti bibliográfia metaadatai minőségének értékelése a használók szemszögéből; Hubay M.)