Okosabbá vagy butábbá tesz minket az interneten elérhető információ- és félinformáció-áradat? Ez attól függ, honnan jövünk. Ám a jövőben a tudás egyre inkább a hasznos ismeretek kiszűrésének képessége lesz. Nem mindegy, hogy az internet nyújtotta információözönből mit szedünk ki, mire figyelünk, és az sem, mit értünk információn egy adott helyzetben. 'Korábbi tapasztalatainktól, neveltetésünktől és műveltségünktől függ, hogyan döntjük el, mi hasznos és értékes számunkra' – magyarázza a Figyelőnek Pintér Róbert, a Szonda Ipsos kutatócég online stratégiai igazgatója. 'Az internetre még inkább érvényes, ami egyébként a tömegmédia műsortartalmaira: jó, ha a felhasználóban, nézőben, hallgatóban van némi háttértudás és egy adag szkepticizmus a dolgok állását illetően.' Arra a kérdésre, hogy honnan szerzi majd meg a következő nemzedék a hagyományos értelemben vett 'alapműveltséget', egyértelmű a válasz: nagyrészt az internetről. Nem ritka jelenség ma sem, hogy a fiatalok a lecke alapanyagát is – rosszabb esetben az egész dolgozatot – a világhálóról szedik össze. A legfontosabb kérdés azonban az, miként kezeli ezt a helyzetet a klasszikus intézményi rendszer, hogyan viszonyul majd mindehhez az iskola: megtanít-e hiteles információkat keresni, szelektálni a neten fellelhető tartalmak között. Az elvárt tudás ugyanis egyre kevésbé lexikális lesz, inkább a 'tudom, hol kell utánanézni' típusú. Az amerikai könyvtárak szövetségének (ALA) 1989-ből származó definíciója például az információs műveltségbe olyan készségeket ért bele, mint az adott probléma megoldásához szükséges információ azonosítása, megtalálása, értékelése és hatékony felhasználása. - okt. 19.