A témában az alapvető készségek (a referensz interjú lebonyolítása, a források és a helyi gyűjtemény ismerete) mellett fontos az adott témában való tájékozottság, valamint a kommunikációs és interperszonális készségek, az elemző és kritikus gondolkodás képessége. Egyre nagyobb ugyanakkor a technológiai, vezetési és oktatási készségek szerepe a referensz munkában. Egy Ontario-beli felmérés szerint a referensz könyvtárosok kb. évi 26,4 órában vettek részt formális továbbképzésben (14,7 órát töltöttek helyi, 5 órát egyesületi, 2,1 órát webes és 1,6 órát oktatási intézmény által szervezett tanfolyamon). Az informális továbbképzéssel töltött idő átlagosan kb. 31 munkanap. Ebből 74,3 óra szakmai megbeszélés a kollégákkal és forgalmazókkal, több mint 50 óra szakirodalom-olvasás és önálló kutatás, 35 óra munkahelyi képzés, kb. 24 óra levelezőlista-olvasás, alig egy napnyi konferenciai részvétel.
A továbbképzés tárgya: internet-alkalmazások és az elektronikus források jelentették -- több mint 80%, keresési stratégiák 68%, irodai alkalmazások 65%, integrált rendszerek és a szolgáltatási készségek 50%, műszaki problémák elhárítása 50%, team munka, problémamegoldás, kommunikáció kb. 40%), oktatástechnika 39%, foglalkozás-egészségügy, munkavédelem, érdekvédelem 33%. 14% adott meg további témákat: olvasói tanácsadás, gyermekkönyvtári szolgáltatások, programszervezés, speciális referensz témák.
A továbbképzési részvétel legfontosabb motívumai: intézmény támogatása, a szükséges idő biztosítása, az innovatív légkör és az információk megosztása bizonyult. Nem az időhiány, hanem megfelelő időzítés vagy az információhiány a képzés fő akadálya. Pozitív hatású viszont a megfelelő információáramlás és az innovatív légkör.