Vitézy Dávid még nincs 40 éves, de közel negyedszázada foglalkozik azzal, ami miatt sokan Magyarország egyik legfelkészültebb szakpolitikusának tartják.
- ... Én inkább azt érzékelem, hogy a még mindig nagyon sok szempontból meghatározó szakembergárda az előző évszázad második felének a tudásbázisával van felvértezve. Ez a közlekedésben is a modernizáció egyik legnagyobb akadálya. A döntéshozók és a szakembergárda nagy része nem ismeri a külföldi szakirodalmat, ezért úgy csodálkoznak rá arra, ami Bécsben évtizedek óta működik, hogy az egészen megdöbbentő. Az egész karrierem, civil aktivista koromtól arról szól, hogy olyan dolgokat képviselek, amikben valójában nincs semmi újdonság, csak elmondom, hogy a legjobban működő európai városokban mi hogyan működik. BKK-vezérként, amit sokan a budapesti tömegközlekedés reformkorának élnek meg, valójában csak annyit csináltam, hogy Európa legjobb példáit átnézve létrehoztunk egy olyan rendszert, amiben már voltak normális térképek, elfogadható utastájékoztatás. Van, amire Londonból, másra Párizsból, Bécsből hoztunk megoldásokat. Én büszkén vállalom, hogy Nyugat-Európából loptunk ötleteket.

Qubit: Ha a szakértelme révén a világ bármely pontján dolgozhat, miért teszi ki magát a magyar belpolitika viharainak?
- Ha látom a budai fonódó villamos hálózatát, tudom, hogy nem létezne, ha én bizonyos pontokon nem teszem kitartóan, amit kellett. Engem nem a kommentek érdekelnek, hanem az, hogy a tarkabarka, húsz-harmincéves buszok helyett alacsony padlós buszok járnak Budapesten. Lehet, hogy önteltségnek hangzik, de nekem ezek adnak visszajelzést arra, hogy érdemes csinálni. Jó érzés, amikor egy külföldi város szebb lesz az ott elvégzett munkától, de én ide születtem, az okozza a legnagyobb örömet, ha a saját városom vagy épp az ország fejlődéséhez járulhatok hozzá. Ha évente párszor sikerül átvinni valamit, aminek tartós eredménye van, akkor már megérte. A kommentek pedig úgyis mindig változnak.