Az Egyesült Államokban egyre kevesebb azon felnőttek száma, akik valamilyen klubnak vagy szervezetnek a tagjai. R.D. Putnam sikerkönyve (Bowling alone: the collapse and revival of American community, 2000) is megállapítja, egyre nő a magányos tevékenységek száma (tévézés, autózás stb.). A statisztikák is igazolják ezt: az elmúlt huszonöt évben 58%-kal csökkent a klubrendezvényeken való részvétel. Mindez azért is aggályos, mert a civil szervezetekben való részvétel Amerika 'társadalmi tőkéjének' fontos eleme, és befolyásolja a biztonságot, az oktatást, a termelékenységet, az egészséget és a demokráciát is. A Nebraskai Egyetem ismertetett egyik projektjének fő eredménye a kulturális létesítmények és szervezetek adattára [vajdasági példát ld.: link a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet által], amelyhez módszertani segédletek is készültek; ezt a civil szervezetek nagy száma indokolta. (Az Egyesült Államokban jelenleg 1,3 millió nonprofit szervezet működik.) Az adattár kiépítése a helyi civil szervezetek típusaira kialakított paraméterek és a felkutatásukra alkalmas stratégiák (illetve a protokoll) kidolgozásával indult, majd a művészeti és humán források kereshető, webes adattárának elkészítésével folytatódott, bár többször is késedelmet szenvedett a munka a 2001. szeptemberi terrortámadást követő megszorítások miatt. Az elkészült protokoll és a forráslista hasznos azoknak a könyvtáraknak és szervezeteknek, amelyek teljes körű közhasznú információs hálózatot építenek, de jól szolgálja a könyvtári tájékoztató munkát is. A javasolt alábbi stratégiák minden könyvtárban alkalmazhatóak: -- a bejegyzett és nem bejegyzett nonprofit szervezetek azonosítására (jótékonysági szervezetek, alapítványok, klubok stb. esetében), a be nem jegyzettek az ún. ágmódszer alkalmazásával (a már említett NEH, valamint a művészeti, könyves és helytörténeti szervezetek regionális, állami és helyi szervezeteinél), illetve internetes keresőkkel, -- a közismert könyvtári kézikönyvek felhasználása (egyesületek enciklopédiája, helytörténeti szervezetek, etnikai kisebbségek adattára). A tanulmány végén a szerzők a könyvtáraknak az ún. társadalmi tőke revitalizálásában játszott fontos szerepét emelik ki. - F: A helyi szervezetek, szerveződések megismerése. Egyszerű stratégiák a társadalmi tőke megszerzésére.