Ócska sci-fi-filmnek is tűnhetne, ami nyugati "licenc" alapján készült a vasfüggöny keleti oldalán: szerepel benne a szovjet Steve Jobs, automatizált tervgazdaság és kriptorubel. Bármennyire hihetetlennek tűnik, nem sokon múlt a megvalósulása.
1962-ben azonban egy merész orosz matematikus jelentkezett a tervgazdaságra épülő nagyszámítógép-hálózat forradalmi víziójával. A hosszú évekkel később a nyugati sajtó által a szovjet kibernetika királyának nevezett Viktor Gluskov álma az automatizált nemzeti számítási és információs rendszer (orosz rövidítéssel: OGAS) volt.
Gluskov zsenialitása megmutatkozott az 1982-es halála után néhány hónappal megjelent könyvében, A papírmentes informatika alapjaiban. Kifejtette benne, hogy hamarosan nem lesz szükség nyomtatott újságokra és könyvekre, de a modern kor embere elbúcsúzhat a papírra jegyzeteléstől és a hagyományos televíziózástól is, mindezeket ugyanis egy képernyő és egy mini rádióvevő kombinációja fogja helyettesíteni. Emellett beszélt programozható mosógépekről, papír nélküli levelezésről, multifunkcionális telefonokról és olyan virtuális személyi asszisztensekről, mint amilyen ma az Apple-féle Siri vagy az Amazon Alexája.
A nagy medve szorítása azonban erősebb volt, így nem bontakozhatott ki teljesen a matematikus tehetsége, a szovjet internet projektje hosszas tervezés után 1970-ben sem kapta meg a finanszírozási engedélyt. A költségvetés döntnöke, Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter volt az OGAS egyik legnagyobb ellenzője.
Benjamin Peters médiatudós 2016-ban megjelent, Hogyan ne kössünk össze egy nemzetet: A szovjet internet nyugtalan története című könyvében hosszan fejtegeti, hogy a szovjet internet bukása miért varrható egyedül a bürokrácia nyakába. Érvelése szerint technológiai akadálya nem lett volna a rendszer kiépítésének, hiszen akkor már atomerőművek is működtek, és a szovjet űrprogram is túl volt néhány eredményes küldetésen. Olyannyira, hogy a Szputnyik-1 műhold sikeres fellövését követően Amerika megijedt, és válaszul megalapította a védelmi kutatásokért felelős DARPA ügynökséget, melynek feladata volt a legújabb hadi- és infokommunikációs technológiák kutatása, illetve egy saját hálózat kiépítése. A szovjet projektet pedig árgus szemekkel figyelte az amerikai CIA John F. Kennedy elnök utasítására, aki úgy fogalmazott: ha az megvalósul, Amerikának kampec.