Az olvasás az ima egyik formája. Az irodalomterapeuta, Ella Berthoud szerint nincs felszabadítóbb érzés, mint elbújni egy könyv lapjain.

A mai vacsoramenü így néz ki:
Tokhalsaslik A félkegyelműn. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij regénye, első kiadás, 72 deka­gramm, 509 oldal finom, de masszív papíron, teljes vászonkötésben.
Vlagyimir Szorokin orosz író Manaraga című könyve olyan közeli jövőben játszódik, ahol a jó és értékes irodalom hiánycikk. ...
A magyarul Jakobovits Kitti irodalomterapeuta fordításában most megjelent, A tudatos olvasás művészete című kötet szerzője, az angol Ella Berthoud egyetért az orosz fantasztával abban, hogy a könyv akár lakomává válhat, de ő a könyvre nem rőzseként, hanem az egészséges életmód afféle étrend-kiegészítőjeként tekint. Berthoud biblioterapeutaként általános orvoshoz hasonló munkát végez, csak recept helyett könyvek címét írja fel a pácienseinek. Tizenöt éve tanít, mellette kiterjedt magán­praxist visz, workshopokat tart arról, hogy az olvasás hogyan segítheti a munka és a magánélet egyensúlyát, javíthatja az önbecsülést.

Az Eurostat idei, a könyvesszakma által Szamárfül-hadműveletnek nevezett összegzése szerint a rendszeresen olvasásban nem is állnak annyira rosszul az Európai Unió, valamint a vizsgálatba bevont Svájc és Norvégia polgárai. Üdvözítő, hogy éppen a digitális függőséggel vádolt 16-29 éves korosztály olvas a legtöbbet.
Az összes korcsoportot számítva az egy évben 5 vagy annál több könyvet forgatók rangsorában Luxemburg vezet, kicsit megelőzve Dániát és Észtországot. Olaszország, Ciprus és Románia zárja a sort, Magyarország a középmezőnyben van.