Nem a fogyasztásnövelésnek, hanem a fejlesztésnek az időszakát kell, kellene élnünk - hangzott el a közgazdászok szeptember 7-én kezdődött vándorgyűlésén Sopronban. Ez a felszólítás egybecseng a kormányzat gazdaságpolitikájával, mely a jövő évi büdzsében komoly mértékű finanszírozás-növekedéssel számol. Mindeközben azonban a reálszféra változatlanul versenyképtelennek tartja az adók mértékét, az államigazgatási apparátus létszámát, a szakképzés állapotát, féknek a magas irányadó kamatot.

Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója úgy véli, a magyar munkaerő a bérmunkához már túl képzett. A nagyobb tudást igénylőhöz pedig még alulképzett. A kormányzati lépések pedig azért késnek, mert a drága államot, a felduzzasztott államapparátust az üzleti szféra csak akkor tudja eltartani, ha sok pénzt vonnak el tőle. Ezért nem csökkennek a vállalkozók terhei, ezért nincsen járulék és adócsökkentés.
Forrás: Menedzsmentfórum, 2003. szept. 12., link

-- Képesek-e a könyvtárak eltartotti szerepükből aktív érték-előállítóvá válni? Hogy a könyvtárak melyik kategóriába tartoznak most, azt a -- minőségirányítás szempontjából is -- a használók döntik el, leginkább nonverbálisan: lábukkal és szavazatukkal. Válaszuk lemérhetővé válik az elvonások más szektorokhoz viszonyított nagyságával. A nettó értéktermelő ágazatoktól ugyanis a fenntartónak sem érdemes elvonni. Amennyiben a könyvtár képes puszta információn túl a következetes értékhozzáadásra, tudásszolgáltatásra, a fenntartó számára is -- forintban, erkölcsi javakban, hosszú távú befektetésben -- nyereséget termel. (Korábban már említett példa: link ) Természetesen nem reális, hogy a könyvtár eltartsa magát. Az viszont reális elvárás lehet, hogy fenntartóival képes tudatni: léte gazdaságilag is kifizetődőbb, mint nemléte. Be tudjuk ezt bizonyítani? (MG)