Nagyon érdekes, hogy az idősebb generációkkal ellentétben a Z-generáció nem végzi a tényellenőrzést, nem nézi meg külön a forrást, hogy ki pénzeli azt az oldalt, ahol a hír megjelenik, ezért egyre kevésbé jellemző rájuk a médiatudatosság. A fiatalok elsősorban a szociális jelekre figyelnek. Lehet, hogy az életkor sajátosságából adódóan tinédzserkorban az ember jobban ad a társai jelzéseire.
Úgy gondoljuk, hogy ennek egy része specifikus lehet a Z-generációra, mert ők azt próbálják megérteni, hogy milyen egy adott fogalom, konfliktus, akár egy híresség szociális hőmérséklete. Figyelik a kommentszekciót, az elköteleződési statisztikákat, lájkokat, diszlájkokat, megosztásokat, és ezek a jelzések nekik aránytalanul fontosabbak az ellenőrzéshez képest, és ezért dőlnek be az álhíreknek is.

A másik kutatás, amit elvégeztünk, a generatív mesterséges intelligenciára fókuszált, és az eredmények kicsit ijesztők voltak. A fiatalabb generáció túlságosan bízik a saját képességeiben. Persze új dolgokat is tanultunk tőlük az interjúk során, nagyon jók abban, hogy a legújabb eszközöket használják, ebben nőttek fel. De túlságosan bíznak a gépek képességeiben is. Úgy gondolják, hogy ha a technológia ellepte az internetet, akkor biztosan jól is működik.

Most azon dolgozunk, hogy rájöjjünk: hogyan használhatjuk ezeket a jeleket a kommentszekcióban arra, hogy a fiatalok segítsenek egymásnak, ha már úgyis erre támaszkodnak. Itt kellene egymásnak tanácsokat adniuk. Akár tényellenőrizhetik egymás állításait a kommentekben.
Hasonló alapon működik az X közösségi jegyzet nevű eszköze is, ami nagyon ígéretesnek tűnik. Szerintem az ilyen típusú intervenció jól működne a Z-generációnál is. Gyakorlatilag szétosztott tényellenőrzésről beszélünk. Ez nem tudja kiváltani az autoritatív tényellenőrzést, de úgy gondolom, ha az emberek jobban bíznának benne,. akár még menővé is válhat, hogy az emberek nyilvános terekben lecsekkolhatják egymás állításait.