Alapvető elvárás a felsőoktatási könyvtáraktól, hogy megértsék a hallgatók szükségleteit, mivel többségében ők a könyvtár végfelhasználói. Sok könyvtár viszont csak történetekkel tudja bizonyítani adatok helyett, hogyan támogatta a hallgatókat.
Cél: alkalmazkodni a hallgatói trendekhez és szokásokhoz, és bemutatni a vezetőség számára, ahogyan a hallgatók igénybe veszik a szolgáltatásokat.

A Clarivate UX (felhasználói élmény) kutatócsoportja az Észak-Amerika egyetemi könyvtárainak segítségével interjúkkal és kérdőívekkel, az oktatók és hallgatók megkérdezésével az alábbiakra jutott:

Külső tényezők, amelyek hatással vannak az oktatásra:
- Pénzügyi nyomás: Több hallgató dolgozik a tanulmányai mellett (a nappalis hallgatók 40%-a, míg a részidősök 74%-a). Ez kisebb elköteleződéshez, több hiányzáshoz, nagyobb stresszhez vezet. Ráadásul a drágább forrásokat, alapanyagokat igénylő kurzusokra sokkal kevesebben iratkoznak be.
- Mentális egészségi problémák: a pandémia után is jellemző a mentális egészségi romlás, ami rontja a teljesítményt.

Hallgatói attitűdök és teljesítmény:
- Elkötelezettségi problémák: a korábban gyakoribb volt a figyelemzavar és a csökkent a lelkesedés az új ötletek és szigorú szabályok iránt. Az online kurzusok több hiányzáshoz és alacsonyabb teljesítményhez vezetnek.
- Csak a papír számít: sok hallgató az oktatásra "cserekapcsolati hozzáállással" tekint, ahol az előnyök és költségek egyensúlyát mérlegeli. Ők a diploma megszerzéséért vannak ott, de ezen túlmenő befektetés nem garantált.
- Kevesebb önbizalom: Több diáknál csökkent az interperszonális készség és önbizalom, ami valószínűleg a munkatapasztalat és utazási élmények hiányából adódik. Ők több iránymutatást igényelnek, kevésbé hajlandóak segítséget kérni, és talán még azt sem veszik észre, hogy a segítség elérhető számukra is.
- Jogosultságérzet a tanulásra: A diákok elvárják, hogy az oktatók közvetítsék a tudást, és nagyobb igényük van a strukturált oktatásra. Ez viszont kevésbé alapos munkához vezethet. A diákok magasabb osztályzatokat várnak el.
- Felsőoktatási teljesítmény romlása: A diákok kevésbé felkészültek, különösen írásbeli és matematikai készségek terén, ami több felzárkóztató órához és alacsonyabb belépési követelményekhez vezet. Ez az egész diákság körében megfigyelhető, különösen az új elsőéves hallgatók esetében.

Online tanulás és technikai készségek:
- Fokozott eszközhasználat az órákon: egyre gyakoribb az órai laptop-, tablet és okostelefonhasználat jegyzetelésre és kapcsolattartásra.
- Az online elérhetőség elvárása: igény az online konzultációs órákra. A diákok elvárják az előadások rögzítését a mulasztás esetére és a későbbi tanuláshoz.
- Technikai készségek: bár jártasak a közösségi média használatában, a diákoknak mégis nehézségeik vannak az adatbázisok és kutatási eszközök használatában. Hiányoznak a kutatási készségeik, és nehezen tudják megfogalmazni a keresési kifejezéseket is, emiatt több képzésre és oktatásra lenne szükség ezen a területen.

Összegezve megállapítható, hogy a diákok digitális elvárásai ugyan magasabbak a pandémia óta, azonban mégsem rendelkezik minden hallgató azokkal a digitális kompetenciákkal, amelyek a könyvtári felfedezéshez szükségesek. A könyvtáraknak főleg ezen a területen van teendőjük.
Hogy mit lehet tenni, azt a referátum második felében foglaljuk össze. (ref.: Habók Lilla)