Az első részben bemutattuk, hogy az amerikai Clarivate kutatása szerint jelenleg milyen hatások érik a felsőoktatási hallgatók teljesítményét. A felmérés rámutatott többek közt arra is, hogy a digitális jártasság nem terjed ki a könyvtár sok szolgáltatásához szükséges kompetenciára. A könyvtár segíthet azoknak, akik bemennek oda, de mi a helyzet azokkal, akik nem járnak könyvtárba?
A felmérés szerint a hallgatók 20%-a soha nem jár, vagy nagyon ritkán látogat el könyvtárba. A kutatás 13 hallgatót kérdezett meg arról, hogy miért nem látogat el könyvtárba (hasonlóan 2023-as KIT kutatásunkhoz: link ). A válaszok közt szerepelt egyebek mellett: a hallgató inkább otthon tanul, elégedetlen a könyvtár lokációjával, vagy prekoncepciója szerint a könyvár nem nyújt számára hasznos szolgáltatást.

Néhány javaslat a könyvtáraknak, hogy mit lehet tenni a nem-használók eléréséért:
- Erősebb együttműködés külső egyetemi érintettekkel - beleértve a marketinget, az oktatásfejlesztést és a hallgatói önkormányzatot -, hogy a diákok jobban megismerjék a könyvtári forrásokat és szolgáltatásokat.
- Értékelni kell a régi és az új csatornák kommunikációs lehetőségeit és határait a jobb kihasználás miatt, pl. a hallgatók belefáradtak az őket elárasztó e-mailek olvasásába. Az University College London 2023-as adata szerint 5%-os e-mail megnyitási arányt értek el.
- A könyvtár eljuttatása a diákokhoz: a felmérés szerint az egyetemi hallgatók 70%-a campuson kívül él. Az offline események közvetítésével újabb nézőket lehet bevonzani, plusz digitális felhasználói élményt is kell nyújtani, pl. ne legyenek zsúfolt oldalak, több helyen szétszórt információk.
- Ráadásul a diákok a tanulmányok mellett egyre több dologgal foglalkoznak, miközben mentális egészségük romlik, ebből következően is magasabbak az elvárásaik a felsőoktatással szemben. A könyvtárak a diákokhoz és oktatókhoz is elérő szolgáltatásai támogatást nyújthatnak. (ref.: Habók Lilla)