A fund raising célcsoportjai közé tartoznak a polgárok, akik (Olaszországban) leginkább az orvosi és tudományos kutatásokat hajlamosak támogatni (29,6%), ezt a gyermekügyek (17,7%), a humanitárius (17%) és az országos szociális (11,8%) célok követik. Meglehetősen hátul áll (8,2%-kal) a kultúra, és még ez az arányszám is több részletből tevődik össze. A jelentős egyéni mecenatúra, vagy adományozás meglehetősen ritka jelenség. Az egyének megcélzásának egyik lehetősége lehet a 'könyvtárkártya' kiadása, ami meghatározott összegért váltható, és több árazott szolgáltatás ingyenes igénybevételére, illetve plusz szolgáltatásokra, soronkívüliségre jogosít. A könyvtár barátainak egyesülete nem annyira a közvetlen, inkább a közvetett támogatásra alkalmas: lobbizhat, segíthet a források felderítésében stb. Az intézményi források között megkülönböztethetők a bank eredetű alapítványok és a vállalkozások, nagyvállalatok alapítványai és támogatásaik. Az olasz bankok alapítványai által támogatott területek között első helyen áll a kultúra és a művészet, majd a jótékonyság és az oktatás-nevelés következik. Viszont a kulturális-művészeti mecenatúrán belül az építészeti és régészeti javak megőrzése (37%), majd a művészeti és irodalmi alkotások (22%) állnak az élen, míg a könyvtárak és levéltárak támogatására mindössze 3,3% jut. Egy felmérés szerint az ötven legnagyobb olasz vállalat döntő többsége szociális jellegű adományozást végzett, leginkább szolidaritási kezdeményezésekre, 80% kulturális eseményeket, rendezvényeket, 56% műalkotás és műemlék-restaurálást támogatott. A vállalkozás eredetű alapítványok által juttatott összegek 48%-a kulturális, 28%-a tudományos kutatási területen hasznosult. Míg a banki alapítványoknak általában meghatározott szempont- és preferencia-rendszerük van, a vállalkozói támogatások esetlegesebbek: sokkal nagyobb szerepe van a kölcsönös előnyökre épülő partnerség kialakításának. - F: Fund raising könyvtári méretekben / ref.: Mohor J. In: Könyvtári Figyelő, 2008/1.