Nem olyan könnyű a magánnyomozónak marketinggel foglalkoznia. Viszonya vele talán leginkább olyan, mint a fogorvos esetében: ha fáj a fogunk - itt: javítani szeretnénk üzleti pozíciónkat -, akkor megtaláljuk. Ha nem, akkor nem törődünk vele - fejtegette Német Ferenc az Információs támogatás a marketingháborúban c. előadásában (Marketing a térítéses információszolgáltatásban link , MIBE-KSH Könyvtár, 2019. nov. 28.). A magánnyomozó nemigen beszélhet saját teljesítményéről, hiszen akkor annak egyik fontos összetevőjét, a diszkréciót szüntetné meg. Bizalmi szolgáltatás, akár pl. a nőgyógyászé.
Egy olyan világban, ahol sokak szerint a Google-n mindent meg lehet találni, azonban el kell mondani, hogy a magánnyomozással szerezhető információ nem just-in-time. Idő kell annak előbányászásához.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara 12 éve elkészítette a szakterület jogi szabályozásának anyagát, de a jogalkotó nem tekinti egyelőre prioritásnak a területet. A GDPR-en túl Nemzetbiztonsági törvény szól arról, hogy hogyan lehet másokról szóló adatokat összeszedni. Ide tartozik pl. a térfigyelő kamerák esete. Példát ld. az előadás videófelvételében.
Az előadó szólt elektronikus információforrásokról, mint az Ügyfélkapu, az Opten cégadat-szolgáltató, az Iparkamara adatbázisai, az IM cégkeresője, Bisnode, nyílt forráskódú források (OSINT). A forrás-arzenált bővebben ld. a Nemzetbiztonsági Szolgálat interneten elérhető oktatási anyagaiban. Külföld tekintetében a legjobban az NGO-k adatai, pl. Vöröskereszt, Orvosok Határok nélkül stb.
Az emberi erőforrásra épített hírszerzés helyszínen gyűjtött adatokat is bevonja a környezettanulmány készítésébe. Sztori: 16'02"-től. További célok: családjog, eltűnt személy, ipari hírszerzés, elhárítás... Példák a 18. perctől.
Hogy az információszerzés eredményét milyen intézkedés követi, abban a megbízó célja döntő. Gyakori, hogy a megszerzett információ ellenére a személyes szimpátia a racionalitást felül tudja írni (vö.: Borkai-ügy).