A járda szintjében egyszercsak mintegy négyzetméternyi üvegfelület... Ha benézünk, a mélyben üres könyvespolcokat látunk...

A Bebelplatz Berlin közepén található, ahol 1933. május 10-én a nácik nyilvánosan könyveket égettek el, hogy demonstrálják ideológiai hatalmukat. Az esemény célja az volt, hogy az egyetemeket a náci "Blut-und-Boden" ideológiához igazítsák. A könyvégetés főként a zsidó, baloldali vagy másként gondolkodó szerzők műveit érintette, például Heinrich Mann, Erich Kästner, Sigmund Freud vagy Karl Marx könyveit.

A könyvégetést a Német Diákszövetség szervezte, a diákokat és professzorokat hűségnyilatkozatra kényszerítve. A mozgalmat a könyvkereskedelem is támogatta, kiadók és könyvtárak adták át a "nemkívánatos" műveket. A könyvtárakat kifosztották, például Magnus Hirschfeld szexológiai intézetéből több mint 10 000 könyvet vittek el.

A berlini eseményen körülbelül 70 000 ember vett részt, köztük egyetemi tanárok, SA-, SS-, és Hitlerjugend-tagok. A rendezvény népünnepéllyé vált, fáklyás menettel és zenekarral. A könyvégetést előre összeállított "tűzmondatokkal" kísérték, például "Gegen Klassenkampf und Materialismus".

Az akció egy előre megtervezett, országos kampány része volt, amely több mint húsz német városra terjedt ki. Egy évvel később már több mint 3000 könyvcímet tartalmaztak a tiltólisták. Az írókat nemcsak cenzúrázták, hanem üldözték is: Carl von Ossietzky koncentrációs táborba került, Erich Maria Remarque-t rágalomhadjárat érte. (ChatGPT, MG)