Folytatva Maria Chiara Ciaccheri (Museum@Digit konferencia) link gondolatait...
Az akadálymentesítés során törlendő akadályok gyakran láthatatlanok. És e nehézség miatt követünk el hibákat az akadálymentesítésben. Mert azt gondoljuk, hogy az akadálymentesítés tárgya látható valami. Ezzel szemben teljesen láthatatlan. És e nehézségek gyakran erősítik egymást.

Nick például nyugdíjas órásmester. Rendszeresen látogat múzeumokat. Inkább egyedül teszi, még akkor is, ha nehezen mozog. Nem lát jól közelre, így nem tudja elolvasni a feliratokat, melyek elemzése túl nehéz számára. Nem szereti az audioguide-ot, vagy egyszerűen nem tudja, hogyan kell használni.
Lehet, hogy ebben nincs sok újdonság. De a lényeg: kezdjük elemezni e tényezőket, valóban megkérdezve a közönséget. Nick ugyan fizikai akadályokba ütközik, és testi gondokkal küzd, mert öregszik (ezzel mindannyian szembesülni fogunk). Nem tudunk jól olvasni és értelmezni, pláne, ha nem túl érthetően írták.

Az akadályok természete: fizikai, érzékelési (szenzoros), tanulási, kognitív, gazdasági, technológiai, digitális, kulturális, bevontsági, információs stb. Nick fizikai nehézségeiből következik a szenzoros, abból a tanulási, majd a technológiai nehézség. Ebből például az következik, hogy a digitális eszközök egyrészt lehetnek nagyon hasznosak, mások számára viszont éppen akadályt jelentenek. Ezért olyan összetett a téma. Nézzünk meg néhány akadályt.
- Kulturális korlátok... Az emberek többsége nem szeret múzeumba járni, mert "nem neki való". E mögé nézve azt találjuk: sokuk kényelmetlenül érzi magát a múzeumokban. Mert például a kínálat nem tükrözi igényeiket, vagy mert ismeretlen a hely.
- A részvételi (participatív) korlát azt jelenti, hogy a használók nem kapnak visszajelzéseket jelenlétükről. Túl "messze" vannak, és nem kérdezte meg őket senki.
- A tanulási akadályok - például funkcionális analfabetizmus - kikerülhetők, ha olyan tartalmakat kínálunk, amelyek valamilyen hasznos eszközzel könnyítik vagy segítik életüket.
- Információs akadály: a legjobb programokat rendezhetjük, ám azok - nem kommunikálva - nem lesznek elérhetőek. Az USA-beli Whitney Múzeum link nagyon jó példa a menő akadálymentes weboldalra. Ami egyben alkalmas a múzeummal szembeni előítéletek lebontására is. Gyakran nem is kerül sokba az akadálymentesítés. Ilyen pl. az Instagram alkalmazása, amelyet látássérültek is használhatnak. Persze az ott megadott képek mellé jó leírásokat kell megadni. 
Gondolkodjunk nagyban! Néha csak a fogyatékossággal élők jutnak eszünkbe, de gondolkodjunk szélesebb összefüggésekben. Vegyünk például egy babakocsit toló anyukát. Fiatalabb korában kéthetente járt múzeumba, de most nem képes erre. Idősebb korára pedig majd nem tudja elolvasni a feliratokat, vagy nem talál ülőhelyet, hogy megpihenjen. Ha részekre bontjuk az akadályok halmazát, megnézhetjük, hogyan csinálhatjuk másképpen az egyes dolgokat. (ref. MG) - folyt. köv.