Más a testtartása a pletykálóknak. Ők egy kicsit közelebb hajolnak egymáshoz és előre is dőlnek, míg a normál beszélgetés közben kimértebb a testtartás.
A pletykában mindig megjelenik a csoportérdek. Abból lesz hír, ami mindenkinek fontos és amiben mindenki egyet is ért. Például, a fizetésemeléssel kapcsolatban mindenki szívesen pletykál. Ennek a pletykának pedig lehet az is a tartalma, hogy például a konkurenciánál minden hónapban emelik a béreket.
Ha a vezető jól kezeli ezt a pletykát, akkor sztorizgatással, tehát a viszont-pletyka eszközével élve magyarázza el a dolgozóknak az iparági és a céges nemzetközi és hazai helyzetet. Sokkal többet ér ez a "storytelling" ebben az esetben, mint a puszta retorika. Sok esetben ezek a történések szemben állnak a vezetés érdekeivel, ettől válik a pletyka demokratikussá.
- A pletyka akkor válik intenzívvé, ha a hivatalos információáramlást valami gátolja. Ha a vertikális úton nem jelenik meg az információ, akkor a dolgozók elkezdik maguknak legyártani azt horizontálisan.
- A másik, pletykálkodásra okot adó szituáció az, amikor - szintén téves tény-észlelés miatt - hiedelmek alakulnak ki.
- Ha konkrét, időben bejelentett, jól kezelt csoportos leépítés mellett dönt a cég, akkor mindenki inkább túlteljesít, ha azonban lebegtetve van 4-5 hónapig a leépítés, akkor az kiválthat egy nagyfokú ellenállást.
- A klasszikus, employer brandingen kívül a kríziskommunikáció során van korlátlan ereje a pletykának. Azokban az iparágakban, ahol előírás a kríziskommunikációs terv készítése és gyakorlatok végzése, jobban tudják a pletykát is uralni.