A NetLib múlt heti konferenciáján hangzott el: a könyvtárak dokumentumvagyonának értékét és könyvtárosok döntéshozatalának támogatását célzó, 10 nagy városi könyvtár könyvbeszerzéseit összegezve vizsgáló felmérés megállapította:
- A 2002 előtt beszerzett állomány kb. 65%-a, a 2002 utáni állományrész kb. 50%-a egyáltalán nem forog.
- A 2003-ban beszerzett dokumentumok kb. 40%-át egyszer sem vitték ki máig (a kölcsönözhetők közül).
- Amely dokumentumot a beszerzést követő egy-két évben nem visznek ki, azt gyakorlatilag később sem.
- A teljes kölcsönözhető állomány kb. 40%-át vitték ki legalább 1x, az utolsó 5 évben.
- A teljes kölcsönözhető állomány kb. 30%-át vitték ki legalább 2x, az utolsó 5 évben.
- A szépirodalmi könyvek forognak leginkább; a szakirodalom népszerűsége ezt alulmúlja (a közgazdaságtan pl. 10% alatt). A vizsgált városi könyvtárak mutatói egymáshoz képest csekély mértékben, kb. 10%-ban térnek el. (összeáll.: MG)
-- A könyvtárak az adatok láttán több, egymással párhuzamos stratégiához nyúlhatnak. Ezek egyike az olvasás és kölcsönzés ösztönzése (ld. pl. Olvasóközpontú olvasásfejlesztés / Péterfi Rita, link . A konferencia célja is ez volt; azaz a mutatók javítása informatikai eszközökkel. Másik az állomány leginkább nem használt részének kivonása. Felmerül azonban, hogy mi történik akkor, ha a kihasználtsági adatok rövidebb idő alatt jutnak el a fenntartóhoz, mint amekkora a könyvtárosok reakcióideje? Van-e stratégia a helyzet felmérésére (adatok kinyerése, összegzése, feldolgozása), gyors és hatékony intézkedésekre, illetve mindezek kommunikálására? Lehet, hogy itt az ideje egy újabb alternatív könyvtári stratégiának, melyben ez is megtalálható lesz? A válság kapcsán könnyebb magyarázni a most hatályos anyag lecserélését...

A KIT szívesen közöl a témával kapcsolatban további felmérési adatokat, illetve (ellen)véleményeket, kommentárokat. (MG)