A kilencvenes években a felsőoktatási könyvtárak az állománygyarapításról áttértek a gyűjteményszervezésre. A jelenlegi fejlődés iránya a gyűjteményszervezést ötvözi a hozzáférés szervezésével és alakításával, ahol a hangsúly azon van, hogy a megfelelő elektronikus dokumentumokat az olvasók számára a megfelelő időben rendelkezésre bocsássák. Ez érinti a tudományos szakirodalommal foglalkozó kiadókat is. ... A tudományos könyvtárak elektronikus-állománymenedzsment problémáiról rendezett konferencián (The new challenge for research libraries: collection management and strategic access to digital resources) az Elsevier stratégiai alelnöke, a ScienceDirectet létrehozó egykori csoport vezetője előadásában ezekből a véleményekből emelt ki tizenhatot, olyanokat, amelyek vagy a kiadók, vagy a könyvtárosok szájából hangzottak el. Az előadás ezeket a kijelentéseket elemzi és értékeli, amelyek pl. a használattal és az árakkal, az e-folyóiratokkal, a költségekkel, a kiadói profittal, az archiválással, a Google keresőrendszerrel, a nyílt hozzáféréssel stb. kapcsolatosak. Az előadó megközelítése számos kérdésben teljesen új megvilágításba helyezi napjaink sokak által sokszor megvitatott témáit, és arra buzdít, újra gondoljuk át ezeket, ne érjük be a tévhitek, sommás ítéletek ismételgetésével, és ne tekintsünk mindent adottnak, próbáljunk érdekeinktől függetlenül közelíteni hozzájuk.