Anita Woolley, a Carnegie Mellon Egyetem üzleti tanszékének professzora több tanulmány alapján az alábbiakra jutott:
1. Kommunikáljunk, még akkor is, ha szükségtelennek tűnik. Gyakran túlbecsüljük, hogy a távolról dolgozó kollégák mit tudnak, vagy éppen feltételezzük, hogy mindenki úgy érti a dolgokat, mint mi [ez az offline világban is gyakori - szerk.]. Tartsuk szem előtt, hogy a kommunikációs hiányosságok lyukakat vájnak a megértésbe.
2. Világosan határozzuk meg a csoportcélokat. A közös munkatér hiánya egyeseket kizökkenthet, márpedig távoli munkavégzés esetén gondot okozhat, hogy felismerjük a problémákat és reagáljunk rájuk. A csoportvezetőknek tisztázniuk kell, hogy mindenki megértette és támogatja-e a kitűzött célokat. Virtuális környezetben zavart okozhat, ha a közvetlen főnökünk egy dolgot akar, az ő főnöke meg valami mást.
3. Koordináljuk a csoportok erőfeszítéseit. Woolley tapasztalata szerint azok a csoportok a legproduktívabbak, ahol a tagok egy ideig önállóan dolgoznak, de ezeket a periódusokat több kooperatív szakasz töri meg. Az ilyen csapatok tagjai általában jobban és gyorsabban reagálnak egymásra, míg a kevésbé produktívakra a lassúbb üzenetváltás jellemző. Az önállóan, illetve közösen elvégzendő feladatok kiosztása és a kommunikáció felpörgetése javíthatják a produktivitást.
4. Több telefon, kevesebb videó. A konferenciahívás hatékonyabb lehet a csoportos videócsetnél, mert ez utóbbi ronthatja a csoport kollektív intelligenciáját. Az együttműködés minőségét a nonverbális jelek is befolyásolják: ha szemtől szembe ülünk a csoporttagokkal, már az arcvonásokból vagy a hangsúlyokból is ösztönösen érezzük, hogy mikor érdemes megszólalni, vagy hogy a csoport mikor fogad el egy megoldási javaslatot. Woolley kutatásai azonban azt mutatták, hogy a nonverbális jelek ismeretének hiánya növeli az egyenlőséget a beszélgetőpartnerek között, aminek jó hatása van a kollektív intelligenciára. De nem az számít, hogy milyen kommunikációs platformot használunk, hanem hogy gyakran használjuk.
5. Javítsuk a csoportok diverzitását. Ha egy csoport nemi és etnikai sokszínűsége nagyobb, annak jó hatása van a csoport elégedettségére és kollektív intelligenciájára. A sokszínűség és az ahhoz kapcsolódó jellegzetességek növelik a koncentrációt és az egymásra figyelést, ami kollektív elégedettséggel jár.
6. Támogassuk a dolgozói függetlenséget. A munkaadók gyakran attól tartanak, hogy ha magukra hagyják a munkavállalókat, annak a munkavégzés minősége látja majd a kárát. A feltételezés nem alaptalan. Bár az önálló gondolkodók és problémamegoldók eredményei felülmúlhatják egyes csoportokéit, Woolley szerint a munkavégzés minősége inkább a csoport együttműködési megoldásainak javításával fejleszthető.