Egy félhomályos folyosón hallottam...
Alkalmanként bérbe adunk egy termet néhány órára. A bérlő a beszélgetés egy pontján megkérdezte: "Amúgy ti mit csináltok egész nap?"
Egy országos könyvtár alvállalkozója mesélte döbbenten: "Egy hét alatt képtelenek voltak elintézni azt, hogy egyeztessenek a kérdésben az igazgatóval. Ahogyan elnéztem munkájukat, el nem tudom képzelni, mit csinálnak munkaidőben."

Régi és pikirt pr-es szöveg: "nem elég jónak lenni, annak is kell látszani". Amely - ha kellemetlenül is hangzik - minimum két dolgoz vet fel:
1. Tényleg, menyire hatékony a munkánk? - Amelyet persze, könyvtárban dolgozva, nehezen tudunk nem könyvtári tevékenységekhez mérni. Vannak összehasonlításra alkalmas, hatékonyságot mutató adataink? Vagy ott tartunk, hogy munkánk minőségét nem lehet mérni?
2. Számolnunk kell azzal a szintén kellemetlen hatással, hogy a külső szemlélő a számára meghökkentő dolgokat - esetünkben a henyélést - veszi sokkal inkább észre, nem a természetesnek vett, szorgos ténykedést. Egy nem szerencsés munkatársi vagy bármelyik könyvtári példa más szakmabeliek elismertségét is lerontja. De hát gyakran így járunk mi is el az észlelésben és a véleményformálásban...
3. Nem elég, hogy jól, vagy szorgosan dolgozunk, de a jót, megfelelőt tesszük-e? Tényleg?! Ugyanis egyre kevésbé lehet eladni a nem hatékony könyvtári tevékenységet a külső szemlélőnek (vö.: link ), akkor sem, ha egyébként beleszakadunk a nem hatékony, netán felesleges munkába.
4. Ha meg vagyunk győződve arról, hogy tényleg szorgosak vagyunk, akkor kommunikáljuk is tevékenységünket? OK, a marketing vagy a pr külön szakma is, ám ilyen szakember igénybe vételére, vagy saját magunk ezirányú továbbképzésére számos szakmai lehetőség nyílik. Szinte évente elhangzanak közel ugyanazon szakmai tartalmak a témában. Tehát akár meg is tanulhatóak :-) (MG)