A nyílt hozzáférés 'arany útja' mellett ott van a 'zöld út is'. Az utóbbi esetében nem a publikálás költségeit fizetik meg a szerzők az előfizetés helyett, hanem a hagyományos folyóiratoknál megjelent cikkek e-printjei kerülnek nyílt hozzáférésű repozitóriumokba. A PEER Observatory (Publishing and the Ecology of European Research, link a kiadók, a kutatók és a repozitóriumok együttműködésében vizsgálja az önarchiválás hatását Európában. A PEER kutatása keretében 12 kiadó különböző tudományterületeken kutató szerzőit kérdezték meg egy 1247 értékelhető választ hozó felmérésben és egy workshop keretében. (...)
Magát az elhelyezést alapvetőn könnyűnek minősítették, és a felmérést megelőző évben a válaszadók kétharmada töltött le cikket repozitóriumból, amelyhez közvetett módon (leggyakrabban a Google Scholarban végzett keresés nyomán) jutott el. A kutatók 62%-a a cikkek végleges, publikált változatát részesítette (volna) előnyben, ami azonban tudományáganként eltérő volt, figyelembe véve például, hogy egyes területeken nagy hagyománya van a preprintek használatának. Vannak olyan kutatók, különösen az orvostudományok területén, akiknek az adatok megléte, valamint a táblázatok és illusztrációk olvashatósága különösen fontos, tehát a végleges változatot részesítik előnyben. A válaszadók kétharmada utoljára cikkíráskor használt valamilyen repozitóriumot, míg közel felük naprakészségét igyekezett fenntartani, vagy új témát vizsgált. (ref.: Koltay T., A nyílt hozzáférés 'zöld útja' a kutatók körében)