Warren Bebbington, az ausztráliai Adelaide-i Egyetem alkancellárja szerint a manapság végző diákok nagy része képtelen arra, hogy felfedezze a valóban mély összefüggéseket. Az inga az oktatásban is vissza fog lendülni, s hamarosan újra nagyobb szerepük lesz az oktatóknak - véli Bebbington, aki 2013-ban bejelentette, hogy az egyetemén kevesebb nagy előadás lesz, viszont megnövelik a kiscsoportos képzések számát.
Bebbington szerint sok egyetem meg fogja tiltani, hogy az órákra a diákok laptopokat vagy okostelefonokat vigyenek be, s az oktatók feladata az lesz, hogy megtanítsák gondolkodni a fiatalokat. "Újra meg kell tanítani őket a jegyzetelésre és a lényeg kiszűrésére. 2030-ra az egyetemeknek a digitálisan rögzített előadások és online kurzusok mellé személyre szabott, tanárok vezette párbeszédeket kell szervezniük, s megtanítani a diákokat hatékonyan elemezni és érvelni."
Az amerikai Stanford Egyetemen oktató Dan Schwartz sem temeti a felsőoktatási intézményeket, szerinte a legnagyobb változás az lesz, hogy eltűnnek a mai értelemben vett vizsgák. "Nem a tudás szintjét felmérő vizsga lesz a diákok teljesítményét értékelő legfontosabb eszköz. Az oktatók inkább azt akarják majd felmérni, mennyire készültek fel a jövőbeli tanulásra a hallgatók."
Közben - állítja a Stanford tanára - a tudomány egyre jobban megismeri a tanulás folyamatát, s az új tudást felhasználják majd az egyetemeken is. Át fog alakulni az oktatási intézmények szerkezete is: a cél az lesz, hogy a korábbi tanszékek helyett az egymással együttműködő diákok több szemszögből vizsgálják meg a társadalmi problémákat. Schwartz szerint az egyetem elvégzése megszűnik célnak lenni, a felsőoktatási intézmény csak az élethosszig tartó tanulás egyik fontos állomása lesz.