Mi számít álhírnek? Első megközelítésre álhírnek mondhatjuk az olyan célzottan hamis címet és sztorit, amely a közösségi médiában terjed és hasonló álhíreket gyűjtő oldalakra vezet, amelyek a kattintások generálta reklámbevételekből élnek. Ám a kérdés nem egyszerű, mert ugyan történtek kísérletek az álhíroldalak listázására, illetve e listák nyomán álhírszűrő alkalmazások, plug-inek állnak az azokat igénylő használók rendelkezésére, mégis végső soron megállapítható, hogy mindenki azokat a híreket tartja álhírnek, amelyek ellentétesek a meggyőződéseivel. Emellett az álhírszűrő alkalmazásokat sem fogja telepíteni az, aki vakon elhiszi és továbbosztja azt, amit lát. Az emberek többsége eleve csak a posztok címét olvassa el, egy 2016-os felmérés tanúsága szerint pedig a Twitteren megosztott cikkek 59%-át olvasatlanul osztották meg. ...
A folyton változó álhíroldalak listázása és jelentgetése helyett azt kellene célul kitűznünk, hogy a felhasználók információs műveltségét és kritikai gondolkodását javítsuk. Elektronikus csatatéren vívott információs háborúban élünk, amelyben a közösségi oldalak kattintásvadász cikkekkel bombázzák használóikat. Ám ebben a háborúban a könyvtárosok lehetnek a tábornokok. Szakmai párbeszédet kell kezdenünk a kérdésről, és információs szakemberként felelősséget kell vállalnunk az álhírek visszaszorításáért és a tények polgárjogának visszaadásáért, hiszen minden eszközünk megvan arra, hogy ellássuk közösségünket az álhírek elleni egyetlen fegyverrel: a gondolkodás képességével. (Szabó P.)