A helyismereti könyvtárosok 15. konferenciájának nyitóelőadásában -- link -- hangzott el: A nagy bejövő adat-igényű tudományokban jóideje bevett gyakorlat, hogy a tudomány oszlopcsarnokai 'megnyílnak', és alkotó szövetségesként vonják be azokat, akik képesek idejüket, tudásukat és legfőképpen megfigyelőképességüket tudományosan is értékelhető célok szolgálatába állítani. A 'hobbytudomány' képviselőinek 'klasszikus' terepe a csillagászat: az asztronómusok régóta partnerként tekintenek az őket létszámban sokszorosan felülmúló 'amatőr' kollégáikra, akiknek sok értékes felismerést, felfedezést, adatot köszönhetnek. Az amatőr ornitológusok egyfajta világhálózatot (Global Bird Brain) is alkotnak. Ezt a jelenséget szokás 'állampolgári tudománynak' (citizen science) vagy 'részvételi tudománynak' (participatory science) hívni. Csakhogy a 'hobbytudósok bevonásának' e hagyományos módjai még a tudomány predigitális korszakának világát tükrözik: oka a kiegészítő és előfeldolgozott információk termelésére, az adatgyűjtésre való képesség. A megfigyelők afféle 'humán szenzorok', akik elsősorban környezeti kérdésekben tekinthetők teljes értékű szakértőknek. A cybertudomány számára azonban már az válik szükségessé, hogy túlcsorduló adatsilóinak a feldolgozására vegye rá, mégpedig tömegesen, az együttműködésre hajlandó 'agyakat' -- másképpen nem tudna az éppen általa létrehozott jeltömegből hasznos információkat faragni. ... Az út, mint láttuk, sokoldalúan megnyílt ahhoz, hogy a tudományos problémamegoldó gépezetek 'emberi komponenseinek' gyarapítása szerves, logikus és számtalan gyakorlati megerősítésre alapozó módon induljon el -- és ebben elsősorban a tanárok és a könyvtárosok játszhatnak különleges szerepet. (Az előadás szöveges változata rövidesen konferencia-kötetben jelenik meg.) - F: Z. Karvalics László
-- A könyvtárosok újabban sok olyan könyvtár-jellegű (amatőr) tartalomszolgáltatással találkozhatnak, mely építői nagy motivációval rendelkeznek, de munkájuk nem felel meg a könyvtárosok szakmailag indokolható és használó szempontokból már aligha igazolható elvárásainak. Új könyvtárosi képesség szükséges tehát: ezen értékes források feltérképezése, kapcsolatépítés és együttműködés. Egyelőre mindhárom terület jelentősen fejleszthető állapotban van. (MG)