Nemcsak az internetes csatlakozással ellátott háztartások és az online lapok számának és népszerűségének a növekedése, de sokkal inkább a NER elmúlt 11 éves működése és sajtópolitikája okozza a nyomtatott napilapok hanyatlását az elmúlt években - derül ki a G7 elemzéséből.
A lap szerint a napilapok piaca 2015. és 2020. között lefeleződött, vagyis a példányszám 200 millióval csökkent.
A G7 elemzése szerint míg a NER első felében is tapasztalható volt - már a Fidesz második hatalomra jutása előtt is jellemző - visszaesés, ennek üteme megduplázódott 2016. után, mikor a kormány igazán durván elkezdett belenyúlni a sajtópiacba. Ez a Népszabadság, a Simicska-féle Metropol bezárásának és a megyei lapok kormányzati irányba állításának időszaka.
2020-ban bárminemű időszaki kiadványból 459 millió példányt nyomtattak ki, míg 2015-ben 696, 2010-ben pedig 923 milliót. A KSH kimutatása szerint 2006-ban nyomtatták ki a legtöbb lapot, 1 329 milliót, ha pedig csak a napilapokat nézzük, a csúcsév 2005. volt 661 millió példánnyal, és a 2010-es 518 és a 2015-ös 401 millió után jutunk el 2020-ra az eddigi mélypontot jelentő 198 millió példányig.
A tavalyi rekordalacsony példányszámot csak részben lehet tehát a pandémiával, és a miatta visszaeső reklámbevételekkel és az újságárusok otthonmaradás miatt elmaradó forgalmával magyarázni, a tendencia évek óta tart, az utóbbi időszakban pedig egyre gyorsult. Ez pedig a G7 szerint szoros összefüggésben van a kormány sajtópiacon kifejtett munkásságával, mint írják, a visszaesés "biztosan nem független attól, hogy a kormányzatnak a magyar sajtó szisztematikus bedarálása érdekében tett lépései is itt okozták talán a legnagyobb pusztítást."