1. Hagyományos tevékenység, hagyományos eszközök
2. Hagyományos tevékenység, új eszközökkel
3. Új tevékenység, új eszközökkel
Az első pontot nyilván nem kell magyarázni: legyen pl. könyvek kölcsönzése a fizikai térben, vagy leltározás. A következő, mondjuk, hogy ugyanazt végezzük, de elektronikusan kölcsönzünk, leltározunk. A harmadik lépcső, amikor elektronikus dokumentumokat kölcsönzünk, vagy éppen csak elektronikusan létező ajánlólistákat állítunk össze, vagy állományegészség-vizsgálatot végzünk. Mindebből nem feltétlenül következik, hogy a harmadik szinten eleve feleslegessé válik a korábbi tevékenységek. De az igen, hogy a harmadik szintű tevékenységek nem működhetnének az azt megelőző feltételek között. A gyakorlatban általában együtt él a három forma.
A mai helyzetben a harmadik szint lehet pl. a használóknak, home office-ből nyújtott chat-szolgáltatás, vagy online együtténeklés, amely nem is közvetlenül referensz-szolgáltatás, hanem szociális-rekreációs célú: hogy idős emberek ne érezzék egyedül magukat, vagy a szülők ideiglenes tehermentesítése.
Az ügyes könyvtáros persze a csevegésben "keresztértékesíthet" is, ha beszélgetőpartnerének online vagy később fizikailag igénybe vehető könyvtári szolgáltatást kínál. (Keresztértékesítés: egy szolgáltatás nyújtása esetén egy másik szolgáltatás igénybevételét idézi elő.)
Érdekes kérdés, hogy a szükséghelyzet múlásával mely új szolgáltatások válnak annyira be, hogy azok beépülnek a könyvtár kínálatába... (MG)