Ha az ember kizárólag zöldségeken él, még nem feltétlenül hagy kisebb ökológiai lábnyomot, mintha húst enne hússal - sokat számít, hogy honnan származik az a zöldség, hogyan termesztették, milyen úton jutott az asztalra, és még az sem mindegy, hogy nyersen fogyasztják, esetleg mikrohullámú sütőben vagy gáztűzhelyen készül-e el.

A Pármai Egyetem kutatója, Alice Rosi és kutatócsoportja néhány éve a Scientific Reportsban tette közzé azt a tanulmányt, amely szerint a veganizmusnak akár nagyobb is lehet a környezeti terhelése, mint a húsfogyasztásnak. Idén viszont egészen más eredményre jutott két brit újságíró, amikor utánajártak annak, hogy melyik étrend lehet a legkörnyezetkímélőbb. A BBC újságírói, Marta Henriquez és Zaria Gorvett izgalmas kísérletbe fogtak: két hétig követték az egyikük vegán és a másikuk vegetáriánus étrendjét. A veganizmus mellőzi minden állati eredetű alapanyag fogyasztását és használatát (a húson kívül ilyen a méz, a tojás, a méhviasz, a propolisz vagy a kecsketej), és ez nemcsak az étkezésre, hanem a kozmetikumokra és a mindennapi tárgyakra is vonatkozik. Ezzel szemben a vegetáriánus életmód megengedőbb, leginkább a húsfélék fogyasztását zárja ki, de a peszkateriánusok például kivételt tesznek a halakkal és a tenger gyümölcseivel. Rosiék kísérletében a vegán, az ovo-lakto vegetáriánus (vagyis tojást és tejet fogyasztó vegetáriánus) és a mindenevő étrendet hasonlították össze.

A linkelt cikk táblázatban mutatja meg az egyes élelmiszerek előállításához szükséges üvegház-hatású gázmennyiséget, illetve a zöldségek környezeti lábnyomát.