Gyakori frázis, hogy miért lenne szükség könyvtárosokra az internet korában. Akik ezt hangoztatják, nem ismerik a könyvtárosok tudását. Az információk mélységét és rendszerezettségét. Egy könyvtáros nem csak az internetről és könyvekből tájékoztat. Képes elemezni az információkat, és megfelelő formában átadni a felhasználóknak.
Például az egészségügyi könyvtárosok széles skálán tájékoztatnak fizikoterapieutáktól ápolókig mindenkit. Segíteniük kell a gyakorlati szintre beültetni a tudást. Akár a kutatási eredmények alapján bemutatni például egy új kórházi étkezési szolgáltatást, mely nem káros a betegeknek.
Inkább proaktívnak kell lenni, mint reaktívnak. Vagyis nem csak akkor adni információt, ha valaki bemegy a könyvtárba és kéri.
Épp ezért egyre inkább beépítik a könyvtárosokat az orvostanhallgatók óráiba, akik számára sok forrás ingyenesen elérhető. De a Google nem más szempontok alapján listázza az oldalakat. Ezért személyesen kell megmutatni, mely oldalak lehetnek hasznosak számukra.
Továbbá a könyvtárosokat sok helyen a klinikai és felsőoktatási kutatócsoportokba is bevonják. Amerikában sok helyen tudományos felkészítő táborokat tartanak könyvtárosoknak. Itt a terület szakértői tanítják nekik a szakspecifikus tudást. Hogy aztán azt vissza lehessen forgatni a tájékoztatói gyakorlatba. Például az Illusztrációs program bemutatja az orvosi anatómiát, illusztrációs technológiát, úgymint a 3D nyomtatás felhasználását.
Minden tudományterület más követelményeket támaszt. A közegészségügyben fontos a statisztika és nagy mennyiségű nyers adat adott populációval kapcsolatban. Ezek sokszor rendelkezésre állnak állami adatbázisokban, de nem közismert az elérhetőségük. Érdemes végigkérdezni a hallgatókat (vagy kutatókat), mi a kutatási területük, és ez alapján speciális adatbázisokat ajánlani számukra, proaktívan. (ref.: Habók Lilla)